• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Érszűkület + cukorbetegség = Amputáció veszély

Egészségmagazin Forrás: Semmelweis Egyetem

A magyaros étrend helyett a fehér húsokat, halakat, zöldségeket felvonultató mediterrán diétát részesítsük előnyben.

Magyarországon évente mintegy négyezer lábamputációra kerül sor a felnőtt lakosság körében az alsó végtag érszűkülete miatt, pedig a műtétek egy nagy része megelőzhető lenne. Az érszűkület és a cukorbetegség együttes előfordulása ráadásul sokszorosára növeli a végtagok elvesztésének kockázatát – hívta fel a figyelmet dr. Szeberin Zoltán.

A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika egyetemi docense hangsúlyozta, a fáradékony lábszárizomzat és a lassan gyógyuló seb vezértünetnek számít, ilyenkor érdemes mielőbb orvoshoz menni. Mint mondta, a dohányzók, illetve a 60 év felettiek különösen veszélyeztetettek az érszűkület szempontjából.

Az egyetemi docens szerint már a legkisebb gyanú esetén érdemes elmenni háziorvoshoz, aki egy egyszerű pulzustapintással, illetve a panaszok alapján el tudja dönteni, hogy szükség van-e további vizsgálatokra. Amennyiben indokolt, érsebészhez vagy érbelgyógyászhoz irányítják tovább a beteget, ahol ultrahangvizsgálattal meg tudják nézni az erek állapotát. Van, hogy egyáltalán nincs teendő, ám az is gyakori, hogy a gyógyszeres kezelés megkezdése mellett döntenek. Amennyiben a gyógyszeres terápia sem elegendő, műtéti beavatkozást végeznek.

Évente körülbelül 2400 operációra kerül sor a legnagyobb hazai ércentrumban, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. Ezek egy része nyitott műtét, ám ma már egyre elterjedtebb az egynapos beavatkozásként végzett, kevesebb szövődménnyel járó katéterezés is.

A korai diagnózis és kezelés elmulasztása esetén egyre hosszabb érszakaszok záródhatnak el a verőerekben, egyre komolyabb panaszokat okozva. El is fertőződhetnek, vagy akár el is üszkösödhetnek a sebek, illetve egyre rövidebb távot tud gyalog megtenni a páciens. Mindez oda vezethet, hogy végül már nem is lehet megmenteni a végtagot – mondta Dr. Szeberin Zoltán, hangsúlyozva, hogy évente kb. 4400 lábat vágnak le emiatt Magyarországon, és hozzávetőleg ugyanennyi kisebb amputációt hajtanak végre, utóbbiak többnyire a boka alatti részre terjednek ki.

A meghaladott 60 év, illetve a dohányzás mellett az egészségtelen táplálkozás, a helytelen életmód, az elhízás is növeli az érszűkület kockázatát. Az egyetemi docens azt tanácsolta, hogy a magyaros étrend helyett a fehér húsokat, halakat, zöldségeket, gyümölcsöket felvonultató mediterrán diétát részesítsük előnyben, emellett igyekezzünk az optimális testsúly elérésére és megőrzésére, felhívta továbbá a figyelmet a rendszeres mozgás megelőzésben játszott szerepére is.

Legolvasottabb cikkeink