Menza vagy házi koszt? A válasz nem egyszerű, de sok helyen keresik nálunk és más országokban is.
Példaként említhető az az összehasonlító vizsgálat, amelyet az Egyesült Államokban készítettek, hogy megtalálják a helyes feleletet. Az eredmény megdöbbentő: az amerikai iskolákban korszerűbb, egészségesebb a koszt, mint otthon. Ezt a felmérés után pontos kimutatásokkal, százalékokkal támasztották alá. De mi a helyzet Magyarországon?
Felmérésekben itt sincs hiány, a tisztánlátásra szükség is van, hiszen a 18 éven aluliaknak több mint a fele vesz részt közétkeztetésben: az óvodásoknak 95 százaléka, az általános iskolásoknak a fele, a középiskolásoknak harmada menzás. És akkor még nem említettük az idősotthonokat, az egészségügyi intézményeket, a készételt házhoz szállítók szolgáltatásait.
A közétkeztetést mintha sikk lenne szidni, általánosságban. Igazán becsülete hagyományosan a jófajta házi kosztnak van a magyarok körében, de a szülők többsége ragaszkodik hozzá, hogy gyermeke legalább naponta egyszer meleg ételt fogyasszon a menzán, és az minden tekintetben megfeleljen igényeiknek.
Zentai Andrea, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) Diétás és Közétkeztetési Osztályának vezetője elmondta az MTI-Pressnek, hogy az intézet szakemberei rendszeresen végeznek felméréseket különféle korosztályban, különböző jelleggel és céllal.
- Az OÉTI által az ÁNTSZ közreműködésével 1000 óvodában - az óvodák 20 százalékában - két éve elvégzett reprezentatív táplálkozás-egészségügyi felmérés sok szempontból is tanulságos volt. Az étlapok elemzése és a laboratóriumi vizsgálatok eredményei is azt igazolták, hogy sok menzán nem megfelelő a nyersanyag-felhasználás, levesporok, ételízesítők, magas zsírtartalmú húsok és húskészítmények, cukrozott italok nagyarányú alkalmazása figyelhető meg. Ugyanakkor kevés a zöldség, a gyümölcs, a teljes őrlésű gabona, a sovány tej és tejtermék, illetve folyadékpótlásra az óvodák egyharmadában nem az egészséges táplálkozás irányelveinek megfelelő italok szolgálnak.
Tájékoztatása szerint a szülők körében végzett kérdőíves felmérés során fény derült arra, hogy a szülők 28 százaléka egyáltalán nem tudta, mit eszik a gyereke az óvodában. Ennek oka lehet például az, hogy a gyerekek egy része nem tudja elmondani, mit evett, de súlyos problémát jelent az is, hogy nem minden óvodában volt kifüggesztve az étlap. Pedig a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásához - ahhoz, hogy ne fordulhasson elő, hogy a gyerek ebédre és vacsorára is tejberizst kap - a szülőknek a közétkeztetésben összeállított étrend figyelembevételével kellene az otthoni étkezéseket megtervezniük. A közétkeztetőnek az óvodás gyermekek napi tápanyagigényének csak 65 százalékát kell fedeznie a három étkezéssel (tízórai, ebéd, uzsonna), ebből következik, hogy a többit otthon kellene megkapni a gyermeknek.
- Azt is vizsgáltuk, hogy mit esznek otthon a gyerekek. Az elmúlt évben szerveztük meg a Startolj reggelivel! iskolareggeli programot, amelynek célja volt hatékonyan felhívni a figyelmet a reggelizés fontosságára. A tanulókat első héten a reggeli jelentőségével és összeállításának módjával kapcsolatos oktatásban részesítettük, majd további öt héten keresztül ingyen kapták az OÉTI szakemberei által összeállított egészséges reggeliket. A program során a gyerekek otthoni, reggelizési szokásait is felmértük. A reggeli ugyanis a nap startja, meghatározza a gyerek napi közérzetét, erőnlétét, magatartását, sőt iskolai teljesítőképességét is: azok a tanulók, akik nem reggeliznek, gyengébben teljesítenek az iskolában, rosszabb a memóriájuk és gyakran agresszívek. Ezen túlmenően a reggeli étkezés elhagyása kiemelt kockázati tényezője a gyermekkori elhízásnak.
Az evés nem csak jóllakás
Mint kifejtette, meglepő eredményekkel szembesültek. Kiderült, hogy a szülőknek és gyerekeknek csak a fele reggelizik, főként időhiányra hivatkozva. A gyerekek harmada mindennap ugyanazt kapja reggelire, harmaduk maga készíti el a reggelijét, 40 százalékuk reggelizés közben tv-t néz vagy számítógépezik. A gyerekek 40 százaléka lekváros, mézes, nutellás kenyeret eszik reggel, és csupán 6 százalék kap zöldséges szendvicset. A gyerekek 17 százaléka energiaitalt, de még ennél is nagyobb hányaduk kólát fogyaszt a korai órában, vizet viszont csak 20 százalékuk iszik.
A hat hónapos utánkövetés adatai alapján jelentősen javultak a reggelizési szokások, ekkor már 61 százalék volt a rendszeresen reggelizők száma, és nyers gyümölcsöt a korábbi 16 százalékkal szemben a gyerekek 20 százaléka fogyasztott. Bebizonyosodott, hogy az oktatás és az egészséges választék egyidejű biztosítása hatékony módszer.
- Egyre többen értik meg, hogy az elhízás, amelynek előfordulása minden korosztályban nőtt az elmúlt időszakban - 10 év alatt megháromszorozódott -, több betegség kockázatát hordozza magában. A 2010-es tanév őszén hétévesek körében elvégzett vizsgálat eredményei szerint minden negyedik lány és minden ötödik fiú túlsúlyos vagy elhízott - fedte fel a szomorú adatot Zentai Andrea. - Az elhízott gyerekek 30-80 százalékából elhízott felnőtt lesz, és számolnia kell a túlsúly szövődményeivel: magas vérnyomással, a cukorbetegséggel, zsíranyagcsere-zavarokkal, mozgásszervi problémákkal, szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségekkel.
A felmérések, az egészséges táplálkozással kapcsolatos programok nem öncélúak. Igaz, a szakemberek nem nézhetnek be az otthonok hűtőszekrényébe, a gyerek tányérjába és a bevásárlókosárba, de felhívhatják a családok figyelmét folyamatosan arra, hogy az evés nemcsak jóllakás, hanem annál sokkal több, egészségünk egyik fő pillére.
A közétkeztetésről viszont sok minden kiderül az elemzések során. Sajnos legtöbb esetben az, hogy sem minőségben, sem pedig mennyiségben nem felel meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. Ezt nem lehet szépíteni, amikor az óvodai étkeztetésben például a só mennyisége háromszorosa a korosztály számára ajánlottnak. A tej és tejtermékek, valamint a zöldség és gyümölcs fogyasztása is jelentősen elmarad az ajánlásoktól, és ennek nem csak anyagi okai vannak, holott az érdekeltek előszeretettel hivatkoznak erre.
De azt is igazolták a vizsgálatok, hogy nem "ugrott meg" jelentősen a költségvetés, és nem "rendült meg" a kassza ott, ahol több egészséges, vitamindús ételt kaptak a gyerekek, sőt sok esetben a kisebb ráfordítható összeg ellenére egészségesebben étkeztetik a gyermekeket, csupán az odafigyelésnek, tudatosságnak köszönhetően.
Az elemzések, vizsgálatok és programok egyaránt azt a célt szolgálják, hogy változás történjen, méghozzá kedvező irányban. Éppen ezért az OÉTI munkatársai már kidolgozták a felmérések és a nemzetközi ajánlások alapján az egészséges közétkeztetésre vonatkozó rendelettervezetet, amely ez év augusztus 1-től ajánlás formájában meg is jelent. Az ajánlás tartalmazza többek közt a közétkeztetés által biztosított ételek napi megengedett energia- és sótartalmát korcsoportonként, nyersanyag-mennyiségi útmutatót, az élelmiszer alapanyagok minőségére vonatkozó szempontokat. Az ellenőrzéseket normatív utasítás szerint az illetékes hivatalok végeznék. A téma jogi szabályozását az összes érintett várja.
Új szemlélet
Az ajánlás új szemléletet tükröz, alapvetően élelmiszeralapú, mely megkönnyíti az élelmezésvezetők munkáját, segítséget nyújt a szülőknek és pedagógusoknak is - az intézményekben kötelezően kifüggesztett étlapokkal együtt - a gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak kialakításához.
Eredmények már eddig is láthatók. Például a dél-alföldi régióban két éve az óvodai felmérés lehangoló eredménye nyomán az ÁNTSZ kezdeményezésére, a Magyar Gasztronómiai Szövetséggel együtt elindították a Minta menza-menzaminta programot, amelynek máris pozitív tapasztalatai vannak.
A nemzeti alaptantervben ugyan szerepel az egészséges táplálkozás oktatása, de ez mind ez ideig csak lehetőség maradt. A közétkeztetés területén is gondot okoz a szakértelem hiánya: a területen dolgozók 10 százaléka nem szakképzett.
Többek közt ezt a hiányt igyekszik pótolni az OÉTI legújabb kezdeményezése, az intézet épületében hamarosan megnyíló, szakemberek és magánszemélyek érdeklődésére egyaránt számot tartó, A főzés hatalma elnevezésű modern főzőiskola, melynek képzéseit az egészséges táplálkozás alapelvei szerint állítják össze az intézet közétkeztetéssel is foglalkozó dietetikus szakemberei.
Menza vagy házi koszt? A kérdés nem dőlt el. A kérdés nem is jó, nem is helyes. Mert nem versenyről van szó, sokkal inkább együttműködésről, amelyben mindkét résztvevő fél célja azonos: megtanítani a legfiatalabb korosztályt az étkezés örömére, és arra is, hogy a gasztronómiai élvezeten túl az egészséges táplálkozás létkérdés, egészségmegőrző, és betegségmegelőző lehetőség.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!