Étkezünk és vétkezünk

Az egészségét közvetlenül és közvetve érintő legfontosabb kérdésekről indított könyvsorozatot a KM-PharmaMédia Kiadó és Reklámügynökség Kft. Elsőként, Étkezünk és Vétkezünk címmel dr. Fodor Miklós a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház osztályvezető főorvosa, klinikai farmakológus, anyagcsere-kutató könyvét tárják az olvasó elé.

A magyarok nagyon szeretnek jókat enni, konyhájuk a nehéz, fűszeres, sok húst és kevés friss zöldséget tartalmazó ételekről ismert. A jellegzetesen magyar étkezés három fogásból áll, az első a leves, a második fogás valamilyen hús krumplival vagy rizzsel, a harmadik pedig az édesség. A globalizálódó nyugati civilizáció étkezési kultúráját az uniformizálódó étkezési szokások fejezik ki a legmarkánsabban. Ez igazi „egyenruha", „egyen ízlés", „egyen kaja"! Sokan állítják, hogy a nemzeti konyhák világviszonylatban visszaszorulóban vannak.  Ez nem igaz! A népek 99 százaléka saját ételeit eszi. Persze amióta világ a világ, a különböző kultúrák mindig versengtek az elsőbbségért, az erősebb befolyásért, a hatalomért. Sokan azt is állítják, hogy így van ez a nemzeti konyhák esetében is, azaz állandó versenyben állnak egymással. Ez sem igaz! Nemhogy versenyezne egyik konyha, a másikkal, de még csak azt sem tudják az emberek, hogy a szomszéd országban mit főznek, mit esznek nap, mint nap.

Megfigyelt tapasztalat, hogy a magyarok nagyon sósan étkeznek. A férfiak a nőkhöz képest háromszor többet nyúlnak a sószóró után. A férfiakra jellemző az is, hogy a hagyományos, otthon készült ételeket a kóstolás előtt elkezdik sózni. De a sózásban szerephez jutnak az élelmiszer-feldolgozók is, amelyek előszeretettel használnak tartósítószernek sót. Továbbra is igen egysíkú az otthoni fűszerrepertoár, sokan úgy gondolják, hogy a magyaros ízeket a só, a bors és a paprika képviseli. Kevés fogy a zöldségből, gyümölcsből. Sokak számára a gyümölcsöt a déligyümölcs jelenti.

Az egészséges táplálkozás lényegét sokan, sokféleképpen próbálták már összefoglalni. Ez hol jól, hol rosszul sikerült. Az irodalom hol jó, hol furcsa, egymásnak ellentmondó tanácsokat ad; a szakirodalom is megosztott. Nem vitatható azonban, hogy mindenki szeretne egészségesen élni. Ennek meghatározó része a táplálkozás. Több évtizedes tapasztalat szerint ez konkrét tanácsok nélkül nagyon nehéz.

Az egészségtudatos táplálkozás megmutatkozik életminőségünkben. Az ideális testsúly az egészség miatt fontos, és nem feltétlenül jelent ideális alakot is. A kutatások szerint az ideális testsúlyúak tovább élnek. A helyes táplálkozás a hosszan fenntartható egészség egyik előfeltétele. A megfelelő ételek fogyasztása sok mindent meghatároz. A táplálkozásnak fontos szerepe van a betegségek megelőzésében és kezelésében is.
A legtöbb ember azt gondolja, hogy nem elég erős vagy kitartó ahhoz, hogy végigvigye a fogyókúrát. A probléma azonban nem az egyénnel van, állapították meg a kutatók. Nem mi vallunk kudarcot a diétával, hanem a diéta vall kudarcot velünk. Egyszerű oka van annak, amiért a fogyókúrák 95 százaléka nem sikeres.

A könyv az étkezésről, a testsúlyról, az étkezési-fogyasztói szokásokról szól. Tárgyalja a különböző diétákat, fogyókúrákat és azt, hogy ezekről milyen szemléletben és megvilágításban kellene gondolkodni. A tömegkommunikáció és a globális kulturális hatások, a gyorséttermek elterjedése révén megváltoztak az évszázados táplálkozási szokások. Életünkből 15 évet töltünk el evéssel, de nem mindegy, hogy milyen minőségű és mennyiségű élelmiszert fogyasztunk. Az utóbbi két évtizedben a test megítélésében újfajta viszony alakult ki. A test alakítható, néha a plasztikai sebész és a szilikon segítségével, mert a cél a megformált, kisportolt alak elérése. A fogyókúra – magánügyből társadalmi jelenséggé vált.

A tudományos igényű táplálkozás mechanikussá tette az éhség és a jóllakottság érzését, a táplálkozás nem mindig az örömszerzés, hanem a kalóriákkal vívott harc része lett az ideális testsúly elérése érdekében. Az étel fogalma kalóriává vált a súlyfóbia miatt. Az étel összetételétől függően fehérjeként, szénhidrátként, vagy zsírként jelenik meg és nem az illatosan fűszerezett grillcsirkére, gondolunk. A koleszterin, a telítetlen és a többszörösen telítetlen zsírok, a só esetén és a glikémiás index kapcsán sok mítoszt át kell értékelni. Ehhez kíván támpontokat, információkat adni a könyv.