• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

      Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

  • egynapos sebészet
    • Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

      Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

Ezek a szívritmuszavar rizikófaktorai – ön érintett?

Egészségmagazin 2022.07.14 Forrás: Kardioközpont
Ezek a szívritmuszavar rizikófaktorai – ön érintett?

A szívritmuszavar nem csak egy apró kellemetlenség, hiszen bizonyos fajtái önmagukban is veszélyesek.

Ha úgy érezzük, a szívünk nem szabályosan ver, rendszeresen egy-egy nagyobb dobbanást, extra ütést, szapora, rendetlen szívműködést tapasztalunk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat. Különösen komolyan kell venni a jeleket mindazoknak, akik bizonyos rizikófaktorokkal élnek. Ezekről és a megelőzendő következményekről beszélt dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

Rizikófaktorok, amelyek fokozzák a szívritmuszavar kialakulásának esélyét

Koszorúér-betegség, más szívproblémák és korábbi szívműtét:

Többek közt a beszűkült szívartériák, a szívinfarktus, az abnormális szívkamrák, a korábbi műtétek, a szívelégtelenség, a szívizomgyulladás és a veleszületett szívbetegségek is mind rizikófaktorai a szívritmuszavaroknak. 

Magas vérnyomás

A magas vérnyomás növeli a koszorúér-betegség kockázatát, valamint hozzájárul a bal kamra falának merevségéhez és megvastagodásához – ez pedig megváltoztathatja a szíven áthaladó elektromos impulzusokat.

Pajzsmirigy problémák

A pajzsmirigy alul- és felülműködés is kockázati tényező lehet a szívritmuszavarok szempontjából.

Bizonyos gyógyszerek

Bizonyos vénynélküli megfázásra, köhögésre alkalmazó gyógyszerek, és egyes vényköteles gyógyszerek rizikófaktornak számítanak.

Cukorbetegség

Az elhanyagolt vagy nem kezelt cukorbetegség jelentősen növeli a magas vérnyomás és a koszorúér-betegség kialakulásának esélyét is.

Alvási apnoé

Az a rendellenesség, amely során valaki levegőért kapkodva ébred, nem csak önmagában kellemetlen, de hozzájárul a bradycardia, a pitvarfibrillácó és más ritmuszavarok megjelenéséhez.

Felborult elektrolit egyensúly

Bizonyos elektrolitok, mint például a kalcium, magnézium, a kálium és a nátrium hatással vannak a szívben létrejövő elektromos impulzusokra. Ezért ha túl magas vagy túl alacsony a szintjük, az megbolygathatja a szívritmust is.

Alkohol, nikotin és koffein

A túlzott alkoholfogyasztás szintén a szív elektromos működését befolyásolhatja, míg a koffein, a nikotin és más stimulánsok felpörgethetik a szívritmust. Az illegális drogok természetesen még ennél is veszélyesebbek, akár halált is okozhat az általuk kiváltott kamrafibrilláció. 

A diagnózis felállításához komplett kivizsgálás szükséges

- A szívritmuszavar nem csak egy apró kellemetlenség, hiszen bizonyos fajtái önmagukban is veszélyesek, de még az enyhébb ritmuszavarok is növelik például a stroke és a szívelégtelenség kockázatát – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.- Ezért fontos a gyanús panaszokkal orvoshoz fordulni, ahol eldönthetjük, milyen vizsgálatokra lehet szükség a diagnózishoz. A nyugalmi EKG mellett szükség lehet terheléses EKG-ra, 24 órás vagy 7 napos Holter EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és esetleg más speciális vizsgálatokra. Amint sikerült beazonosítanunk a szívritmuszavar okát, megkezdődhet a célzott kezelés. Ez a kiindulástól függően történhet például gyógyszerekkel, pajzsmirigy-kezeléssel, vaspótlással, a szervezet elektrolit-háztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, kardioverzió nevű eljárással, vagy katéteres ablációval. A cél a leghatékonyabb, biztonságos kezelés elrendelése és a személyre szabott életmód kialakítása. 

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Legolvasottabb cikkeink