Mind az aktív, mint pedig a passzív dohányzás tüneteket fokozó, felerősítő tényező a betegek számára.
A dohányzás az asztma egyik fő rizikófaktora, meglévő betegség esetén pedig közismerten rontja a betegek állapotát. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa az asztma és a dohányzás kapcsolatáról és a leszokás egyik fontos előnyéről is nyilatkozott.
Ezért fokozottan veszélyes a dohányfüst az asztmásokra
A dohányzás mindenki egészségére nézve káros, de asztmások esetében még inkább kerülendő lenne. Mind az aktív, mint pedig a passzív dohányzás ugyanis trigger, vagyis a tüneteket fokozó, felerősítő tényező a betegek számára.
A cigarettában közel 600 összetevő található. Ha meggyújtjuk, az égése során több mint 7000 vegyszer keletkezik. Ezek közül 69-ről tudjuk, hogy rákot okozhat.
A füst belélegzése gyulladást okoz, emiatt a légutak beszűkülnek. Fokozódik a nyálkahártya váladék termelése – ez okozza a gyakori hurutos, köpetürítéssel járó „dohányos” köhögést. A füst károsítja a légutak tisztaságáért felelős, nyálkahártyáját borító csillószőröket.
Milyen tüneteket okoz a dohányfüst belélegzése?
Akár aktív, akár passzív dohányzás történik, az asztmás légutakban jelenlévő krónikus gyulladás a füst belélegzésének hatására fokozódik, a légutak beszűkülnek és a nyálkahártya által több váladék termelődik. Emiatt az alábbi tünetek köhögés, zihálás, nehézlégzés és mellkasi szorító érzés jelentkezhet.
A passzív dohányzás is ártalmas!
Akár az asztmás beteg maga gyújt rá, vagyis aktív dohányzás történik, akár csak belélegzi a környezetében dohányzók füstjét, mindkét esetben jelentkezhetnek nála az említett tünetek. Sőt, a passzív dohányzás kapcsán nagyobb eséllyel lélegezzük be az égő cigaretta vagy szivar végén áramló füstöt, ami még több egészségre veszélyes anyagot tartalmaz, mint amit a füstszűrőn keresztül lélegeznek be.
Kevesebb gyógyszerrel is tünetmentes lehet, ha a leszokást választja
A dohányzás egy folyamatos irritáció az amúgy is krónikusan gyulladt asztmás légutak számára. A kedvezőtlen hatások kompenzálására még több gyógyszerre van szükség, hogy a betegség tünetei ne súlyosbodjanak, hogy az asztmás rohamot meg lehessen előzni.
Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy az asztma kezelése úgynevezett lépcsős kezelési elv szerint történik. Ez azt jelenti, hogy a beteg számára úgy állítjuk be a szükséges gyógyszereket, hogy a tünetmentességet elérjük. Ha egy ilyen plusz triggert, mint a dohányfüst ki tudunk iktatni, a beteg idővel várhatóan kevesebb gyógyszerrel is tünetmentes lehet.
Ha a leszokás mellett dönt, keresse fel tüdőgyógyász kezelőorvosát, aki a leszokásban is segítséget tud nyújtani, illetve nyomonköveti az asztmás tünetek változását, és az aktuális állapotnak megfelelően állítja be a szükséges gyógyszereket.