Ezért okoz hízást az inzulinrezisztencia

Az inzulinrezisztenciában szenvedők gyakran küzdenek súlyfelesleggel, így gyakran a fogyásra való képtelenség viszi a betegeket orvoshoz, ahol a kezükbe kapják a diagnózist, magyarázatként szolgálva a plusz kilókra. Hogy mégis miként függ össze az IR és a túlsúly, arra dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistája adott magyarázatot.

Túlsúly- rizikófaktor, tünet és következmény

Az inzulinrezisztencia az életmóddal erősen összefüggő állapot, melynek kialakulásában nagy szerepe van a helytelen táplálkozásnak és a mozgáshiánynak. Éppen ezért az inzulinrezisztensek nagy része már alapból kisebb-nagyobb súlyfelesleggel rendelkezik (akár zsigeri zsír formájában, mely a szervek körül lerakódott zsírt jelenti). Sajnos amennyiben már kialakult az állapot, a fogyás még nehezebbé válik, mivel az IR-nek nem csak rizikófaktora, de következménye is a zsírraktárak felhalmozódása. Éppen ezért, amennyiben valaki nem képes megszabadulni a súlyfeleslegétől, úgy érdemes inzulinrezisztenciára is gondolni. Szerencsére megfelelő kezeléssel nemcsak az vércukor és az inzulin szintje normalizálódik, de javul a beteg közérzete és a fogyás is beindul.

Miért is okoz hízást az IR?

Az IR során a sejtek rezisztenssé válnak az inzulinnal szemben, melynek fő feladata a glükóz sejtekbe való beépítése lenne. Azonban a rezisztencia hatására a szervezet úgy érzékeli, több inzulinra van szükség, így a hasnyálmirigy a kelleténél több inzulint bocsát ki.

Viszont az inzulinnak van még egy hatása: ez az egyetlen olyan hormon ugyanis, mely a zsírtartalékok felépítését végzi, és hozzájárul ahhoz, hogy a zsír a raktárakban is maradjon. Ez az oka annak, hogy túl sok inzulin hatására egyre több és több zsírréteg halmozódik fel. Természetesen ennek ellenkezője is igaz, vagyis inzulin hiányában testsúlycsökkenés tapasztalható (mint ahogy az látható az 1-es típusú cukorbetegek esetén).

Hogyan lehet mégis fogyni?

Dr. Koppány Viktória szerint természetesen IR esetén is lehetséges a fogyás, ám ehhez a betegnek is komoly erőfeszítéseket kell tenni. Ehhez elengedhetetlen az inzulin normál tartományba való visszaszorítása, melyet életmódterápiával és szükség esetén gyógyszeres kezeléssel lehet elérni. Ez előbbi dietetikus által meghatározott, személyre szabott diétát és rendszeres testmozgást jelent. Amennyiben ezek nem vezetnek eredményre, illetve, ha túl nagy mértékű a zavar, akkor gyógyszeres kezelés indokolt. Ezek hatására az inzulinszint normalizálható, a fogyás megindul, és elkerülhető így az olyan szövődmény, mint pl. a 2-es típusú cukorbetegség, ráadásul a beteg közérzete is jelentősen javul.