Felszívódó sztent a koszorúérben

Bár évente 25 ezer ember kerül Magyarországon szívinfarktus gyanújával kórházba, az infarktus okozta halálozás az 1993 óta eltelt két évtizedben felére, 7 ezer esetre csökkent. Ennek elsődleges oka az országszerte már 19 intézményben működő katéterlaborok elterjedése, valamint a szívkatéteres beavatkozások fejlődése. A katéterlaborok földrajzi elhelyezkedésénél fontos szempont volt, hogy az ország bármely pontjáról egy órán belül katéterlaborba tudják szállítani a szívbetegeket.

Ám nemcsak a katéterlaborok elhelyezkedése, hanem a bennük felhasznált technológia is nagymértékben hozzájárul az infarktusos esetek megfelelő kezeléséhez. Már az ország mindegyik katéterlaborjában elérhetőek a felszívódó sztentek.

Ballontól a gyógyszerkibocsátó sztentig

A korábban kizárólagosan alkalmazott ballonos értágítást a nyolcvanas évektől a nagyon finom szövésű fémháló sztentek megjelenése követte. A katéteres beavatkozás során az eret a ballonnal feltágították, és ha az a beavatkozás miatt megrepedt, fémhálós sztentet helyeztek bele.

2003-ban jelentek meg azok a sztentek, amelyeket speciális gyógyszeres bevonattal láttak el. Ezek csökkentették az erek visszaszűkülését, ám nem akadályozták meg minden esetben azt. A szakirodalmi adatok szerint a gyógyszeres sztenteknél is tapasztaltak késői visszaszűkülést, és a fémháló befolyásolhatta az ér rugalmasságát.

A felszívódó sztent

Az evolúciós folyamat következő állomása a felszívódó sztent, egy speciális polimerből készült érháló, amely a beültetést követően fixálja a koszorúeret, a rajta lévő gyógyszer megakadályozza annak visszaszűkülését, majd bizonyos idő elteltével az eszköz feloldódik, az ér pedig visszakapja eredeti struktúráját. A tapasztalatok azt mutatják, a felszívódó sztent az első két évben ugyanolyan jó megoldás, mint a gyógyszeres sztent, majd a későbbiekben teljes egészében felszívódik.

Kinek ajánlják? Kinek nem?

Az elmúlt 12 hónapban országszerte több mint száz felszívódó sztentet ültettek be a magyarországi katéterlaborokban. A figyelmet leginkább a napokban befejeződött budapesti vízilabda Európa Bajnokságon is a magyar válogatottat erősítő Szívós Márton tavaszi esete keltette fel, amelyről Merkely Béla professzort, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatóját kérdeztük: „Marcinál is felszívódó sztentet alkalmaztunk. Az akut infarktus kezelés alatt, és az utánkövetés során gyönyörűen látszott, hogy a kérdéses érszakasz megfelelő méretűre tágult, és funkcióját teljes mértékben megtartotta. Neki van még 50-60 aktív éve, sokkal jobb, ha a sztent két év alatt teljesen felszívódik. Másrészt, a fiatal, nagy teljesítőképességű szervezetben, amikor a terhelés maximális kihasználása a cél, fontos, hogy az angioplasztika olyan sztenttel valósuljon meg, amely megfelelően adaptálódik a szervezethez, és hatása könnyen nyomon követhető."

A sztent beültetéséhez megfelelő gyakorlat kell, így még csak néhány szakember végzi Magyarországon. A döntést minden esetben a beavatkozást végző kardiológus hozza meg, szakmai szempontok alapján. Ám a szakmai becslések szerint a jövőben a felszívódó sztentek gyors elterjedése várható: néhány éven belül a beültetett sztentek 80 százaléka felszívódó, 20 százaléka fémhálós lesz.

Fotó: Semmelweis Egyetem