Fertőzések forrása lehet a légkondi

Bár ma még fázunk, okkal reméljük, hogy hamarosan kitör a nyár, ezerrel ontja majd melegét a napsugár. Ahogy a hőmérséklet emelkedik – a dráguló villanyáram ellenére – megérkezik a klímaszezon is. Csakhogy a szakértők óva intenek: az elhanyagolt légkondicionálók komolyan veszélyeztethetik az egészségünket.

Az Országos Epidemiológiai Központ és az ABO Institute a klímaberendezésekben fellelhető kórokozók detektálását együttműködve végzi. A szakemberek a gombákat és baktériumokat mintavevő készülékkel fogják be, majd abban a táptalajra csapódott kórokozók laborba kerülnek, ahol kitenyésztik azokat, a szakemberek pedig a fajtájukat, illetve a mennyiségüket analizálják, a lakosságot pedig minden lehetséges úton-módon figyelmeztetik.

Ki gondolná, hogy karbantartás híján, halkabban, hangosabban zörgő tisztítatlan masinák az emberi szervezetet allergiássá téve a gombákat szinte onthatják magukból, márpedig legalább annyian lehetnek allergiásak a gombákra, mint a pollenekre. Mivel a kettő általában együtt jelentkezik, az allergiás panaszokkal küzdők sokszor nem is tudják, hogy a gombák is problémát okozhatnak nekik – figyelmeztetnek a szakértők.

A gombák és a baktériumok, miként a szabadban, úgy a klímaberendezések által forgatott levegőben is ott vannak. És noha a rendszeresen karbantartott, tisztított berendezések által a helyiségekbe juttatott levegőben gyakorlatilag ugyanolyan koncentrációban találhatóak meg a mikroorganizmusok, mint a szabadban, de megfelelő szűréssel a számukat csökkenteni is lehet.

Ugyanis a karbantartott légkondicionálók legtöbbje a a kisebb-nagyobb részecskéket kiszűri, ellenkező esetben, vagyis, ha a berendezést rendszeres időközönként szakemberrel nem tisztíttatjuk ki, a gombák, baktériumok számára jó táptalajul szolgálva a szerves anyagok, szennyeződések lerakódhatnak a rendszerben.

- Az emberek naponta mintegy 14 köbméter levegőt lélegeznek be. A zárt térben tartózkodóknak is folyamatos légcserére, megfelelő páratartalomra és hőmérsékletre lenne szükségük – mondja Nékám Kristóf professzor, allergológus –, s az, hogy ez biztonságos legyen az irodában, az iskolában, az egészségügyi intézményben, európai szabvány rögzíti. Gondoljon csak bele, hányan dolgoznak, léteznek sok-sok órán keresztül úgy, hogy a friss levegőt egymás elől elhasználva, gyakorlatilag egymás levegőjét „fogyasztják".

Az egyre terjedőben lévő légkondicionáló berendezések valóban a levegőcserét szolgálják. Csakhogy gyakorta nem az adott helyre tervezik, nem megfelelően szerelik, s nem utolsósorban rosszul állítják be. Abnormális állapot, hogy nyáron egy-egy munkahelyen például folyamatosan betegek legyenek a dolgozók, mert a légkonditól megfáznak, folyamatos nyálkahártya irritációtól szenvednek. Az igazán jó légkondicionáló berendezések nem koncentráltan, hanem szórtan fújják a hűsítő, frissítő levegőt.

A professzor más szakemberekhez hasonlóan a szervizelés fontosságát hangsúlyozta, mint mondta, annak elmulasztása nyomán bármelyik légkondicionáló fertőző veszélyforrásként szolgál, mert a kondenz vízben baktériumok halmozódnak fel, a berendezés filterei begombásodnak, a túlterheltségtől eldugulnak. A világon több százezernyi, más kutatók szerint milliónyi gombafajta él. A rosszul üzemeltett és nem megfelelően karbantartott klímákból kifújt levegőbe akár 30-50 egészségügyi problémát okozó fajta is kerülhet. A berendezésekben megtelepedő gombák általában allergiás reakciókat válthatnak ki. Gondoljunk a virágpollenekre is, amiket az ilyenkészülék, mintegy beszippant, majd befúj a zárt helyiségekbe. A pollenekre érzékenyeknél pedig egykettőre allergiás reakciók jelentkeznek.

Dr. Zala Judit, az Országos Epidemiológiai Központ Mikrológiai osztályának vezetője szerint a karbantartást nélkülöző légkondicionálókban megtelepedő kórokozók elszaporodnak, az így klimatizált helyiségek levegőjében koncentrációjuk is megnő súlyosabb egészségügyi problémákat okozva.

- A légkondícióban lévő szűrők a nagyobb szennyeződéseket felfogják, hogy azok a beltéri berendezésből ne jussanak be a szoba levegőjébe. A kinti meleg levegőt a berendezés hideg levegővé átalakítja, a közben keletkező lecsapódó vizet rendszerint egy kivezető csövön távolítják el. Használaton kívül, vagy nem megfelelő üzemelés esetén pangó vízterek keletkezhetnek. Nos, ezekben a Legionella baktérium – légionárius betegségről kapta a nevét – előszeretettel megtelepszik. Ha permetként kerül az emberi szervezetbe, ott tüdőgyulladást okozhat. További gondot jelenthet, hogy a pangó vízben, de leginkább a berendezés szűrőjén és lamelláin a levegőből szennyező anyagok, szerves szennyeződések a kicsapódó párával lerakódhatnak táptalajt biztosítva a különböző penészgombáknak. A penészgombák az arra érzékenyeknél allergiát válthatnak ki. Közülük a legjellemzőbb az Alternaria és a Cladosporium nevű gombafajok. Az utóbbiról tudni kell, hogy igen alkalmazkodó fajta, egyik fajtája például a kerozinban megtelepedve a repülőgépek üzemanyag-vezetékeit is eltömítheti.

A kórházba fekvő legyengült immunrendszerű betegeknél – leukémiában szenvedő, csontvelőtranszplantált, nagy műtéteken átesett pácienseknél, akiknél az immunrendszert elnyomják, vagy AIDS-eseknél stb. –, a védekezőképesség hiányában a penészgombák jelenléte komoly bajt okozhat, hiszen náluk nemcsak az allergizáló hatás, hanem a fertőzést követő, tüdőgyulladásos megbetegedések is előfordulhatnak. Kórtermükben szűrt levegő van, azt kell karbantartani, oda semmilyen kórokozó nem juthat be.
A szakember szerint ezeket a készülékeket alkalmanként akár még télen, de a használaton kívüli időkben is fontos bekapcsolni, majd a nyári „hűtési szezon" kezdetén, illetve végén átvizsgálni és megtisztítani.

Arra a kérdésre, hogy a baj elkerülésére jogilag mit lehet tenniük, a doktornő azt válaszolta, hogy rendszeresen ellenőriznek ugyan, de törvényi előírások híján csak ajánlásokat tehetnek. Abban az intézményben ahol nincs pénz, ott előfordulhat veszély. Ideje lenne elérni, hogy ne csak kötszer, vegyszer legyen egy kórházban, hanem igenis a folyamatos működtetéshez is jusson elegendő pénz…