A kémiai reakciók nyomon követése csak nagy felbontás mellett lehetséges, s ebben jelent nagy előrelépést az új mikroszkóp.
Átadták tegnap a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI) és a Nikon új mikroszkópközpontját Budapesten, a Szigony utcában. A sötétített, pormentesített levegőjű, hűtött helyiségben két, összesen 300 millió forint értékű élettani mikroszkóp található, amelyeket két-két műszer alkot: egy automatizált lézeres kutatómikroszkóp, több kamerával és a Nikon legkorszerűbb objektívsorozatával kiegészítve, illetve egy mikroszkópra épített elektrofiziológiai rendszer.
„Az elmúlt évtizedben forradalom játszódott le az élettudományi mikroszkópok világában. Ma már olyan kérdéseket tehetünk fel, amelyek pár évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek voltak és a fejlett technológiának köszönhetően arra is esély nyílt, hogy választ kapjunk rájuk" - mondta Katona István, neurobiológus. Az MTA KOKI munkatársai többek közt azt kutatják, miként működik az idegsejtek közti kommunikáció az egészséges emberi agyban, illetve az ingerületátviteli folyamat hogyan módosul az idegrendszeri betegségek esetén.
A kémiai reakciók nyomon követése azonban térben és időben is csak nagy felbontás mellett lehetséges, s ebben jelent nagy előrelépést az új mikroszkóp, amellyel ezredmásodperces és nanométeres (a milliméter százezred része) felbontásban vizsgálhatók.
Mindössze néhány, a tegnap átadotthoz hasonló központ működik a világban. Ilyen található többek közt az Egyesült Államokban a Harvard, a Chicagói - és San Francisco Egyetemen, valamint Európában Oxfordban, Heidelbergben és Párizsban.
Tervek szerint néhány hónap múlva Európában egyedülálló mérőrendszerrel bővíti a budapesti intézetet a Nikon. Ennek gyártása csak a nyáron kezdődik meg, és a sejtekben zajló molekuláris folyamatok vizsgálatát teszi lehetővé, korábban elképzelhetetlen térbeli felbontásban.