• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Fogászati alapellátás: ennyi pénzből nem lehet

Lapszemle 2019.03.11 Forrás: magyarnemzet.hu
Fogászati alapellátás: ennyi pénzből nem lehet

Nincs az a bolond szájsebész szakorvos, aki szerződést kötne az egészségpénztárral tb-betegek ellátására.

Veszélybe kerülhetnek Magyarországon a közfinanszírozott fogászatok, ezért ismét figyelmeztető akciót terveznek a körzeti fogorvosok. Olyan ­kevés pénzt kapnak ugyanis a betegek ellátása után, hogy abból nem tudják fenntartani a praxisokat, vagyis nem éri meg nekik tb-betegeket vállalni. Egyre több helyen okoz problémát az állami ellátásban, hogy fogorvost találjanak, szájsebész szakembert pedig lassan nagyítóval kereshetnek azok, akiknek nem telik magánorvosra - írta összeállításában a Magyar Nemzet.

Jelenleg csak helyettesítésekkel, körzetösszevonásokkal biztosítható a fogászati alapellátás, és ha a finanszírozás nem emelkedik érdemben, akkor lesznek olyan helyek az országban, ahol közel s távol nem lesz állami fogorvos – állítja Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke. Márpedig, és ez ugyancsak kiolvasható az egészségpénztári statisztikákból, a háztartások anyagi helyzetének javulása ellenére változatlanul jelentős az igény a tb-fogászatok iránt. A körzeti fogorvosok 2017-ben mintegy 5,4 millió beteget láttak el, és majdnem 21 millió beavatkozást jelentettek.

A fogászati ellátáson belül a szakellátás is súlyosan alulfinanszírozott. – Annyira alacsony itt is a bevétel, hogy kis túlzással elmondható, nincs az a bolond fogszabályozó vagy szájsebész szakorvos, aki szerződést kötne az egészségpénztárral tb-betegek ellátására. Vannak olyan megyék, ahol két-három évig győzködték az amúgy magánellátásban dolgozó kollégákat, mire valaki elvállalta ezt a feladatot – mondja Hermann Péter. Ennek oka, hogy a szakellátás még az alapellátásnál is mostohább helyzetben van, itt a havi finanszírozás a 800-900 ezer forintot sem éri el.

Keszthelyen a tb-betegeket hat fogorvos látja el. Egyikük, Nagy Ákos országszerte azzal szerzett ismertséget, hogy 2017-ben munkalassító demonstrációt szervezett az állami fogászatok ellehetetlenülése ellen tiltakozva. Mivel a helyzet érdemben azóta sem változott, most ismét tiltakozó akciót szervez, amelyhez eddig több mint hétszázan jelezték csatlakozási szándékukat. Köztük van a szintén a városban praktizáló Lőrincz Rita és a gyenesdiási Novák Zsuzsanna. 

Nagy Ákos emlékeztet, a kormány 2017 őszén ígéretet tett arra, hogy a fogászati kasszát két-három éven belül felzárkóztatja a háziorvosihoz. Mivel erre egyelőre nem látszik szándék, a rendelési időket kell a rendelkezésre álló forráshoz igazítani, azaz megfelezni a jelenlegi jellemzően napi hat órát. Ez azonban senkinek nem lehet az érdeke, mert ez oda vezetne, hogy a nem egy helyen már most is három-öt éves fogszabályozási várólista hat-tíz évre nőne, sőt még egy sima „SZTK-s tömésre” is körülbelül egy évet kellene várni. Ezért is fontos megérteni, hogy ennyi pénzből nem lehet mindenki számára elérhető, elfogadható minőségű ellátást biztosítani.

– 2001-ben 1600 forint jutott minden egyes magyar állampolgár fogászati ellátására, akkor egy esztétikus tömés piaci ára 2900-3200 forint körül mozgott. 2018-ban ugyan az egy lakosra jutó összeg 3000 forintra nőtt, egy esztétikus tömés azonban már 10-15 ezer forintba került. Ehhez képest egy tömésért az egészségpénztár ma csak bruttó mintegy 2000 forintot utal a fogorvosoknak. Ennek ellenére, aki állami fogorvoshoz megy, nem kap fapadosabb ellátást, de nem is csúcskategóriás, tubusonként 20 ezer forintos anyaggal tömik be a fogát, amikor van jó minőségű, de csak középkategóriás, 5600 forintos tömőanyag is – mondja Nagy doktor.

Novák Zsuzsanna szerint a probléma forrása, hogy a fogorvoslást sem a politikai, sem a laikus közgondolkodás nem tekinti az egészségügyi alapellátás részének. Pedig nagyon is az, mert ahogyan a háziorvosi, a fogászati alapellátás is önkormányzati feladat. Ráadásul a praxisprivatizációk óta mindkét ellátási formát vállalkozásban látják el a doktorok, a háziorvosról mégsem jut eszébe soha senkinek, hogy magánorvos.

Bruncsics Zoltán azt hangsúlyozza, hogy a tét nem a fogorvosok megélhetése, hiszen többségük számára reális alternatíva a magánpraxis vagy a külföldi munkavállalás. A kérdés az, lesz-e, aki azokat a betegeket is ellátja, akiknek nem telik magánorvosra.

Legolvasottabb cikkeink