Gyomorral sem lehet bírni a sok sót

A gyomorban jelenlévő túlzott sókoncentráció ugyanis nagyobb aktivitásra készteti a Helicobacter Pylori baktériumot, ami jelentősen növeli a gyomorfekély kockázatát – állítják amerikai tudósok. Dr. Mármarosi István, az Oxygen Medical gasztroenterológus főorvosa a betegség tüneteiről és kezeléséről beszélt.

A fertőzés sokakat, a betegség kevesebb embert érint

Úgy tűnik a gyomorban előforduló H. pylori komolyan reagál arra, hogyan táplálkoznak az „általa" már megfertőzött emberek. Ez nem meglepő, hiszen már epidemiológiai bizonyítékok is vannak arra, hogy kapcsolat van a táplálkozás a H. pylori közt. Különösen igaz ez a sóban gazdag étkezésre – állítják a Uniformed Services University of the Health Sciences in Bethesda kutatói.

A H. pylori egy spirál alakú baktérium, amely a gyomor és a nyombél savas környezetében él. Felmérések szerint ez a baktérium megtalálható a nyombélfekélyesek 80-90, a gyomorfekélyesek 70-80 százalékánál. (Magát a fekélyt többek közt a sav, a mikrocirkulációs vérellátási zavarok, a stressz okozza.) A fertőzés ráadásul gastritist is okozhat, és a fertőzött személyeknek 2-6-szor nagyobb az esélye bizonyos daganatfajtákra, így például a gyomorrákra, mint a nem fertőzötteknek. Az amerikai tudósokat azért is foglalkoztatja ez a kérdés, mert a H. pylori fertőzés igen elterjedt Amerikában, különösen az alacsonyabb státuszúak és az idősebbek közt. A 40 évnél fiatalabbaknak közel 20 %-át, a 60 év felettiek mintegy felét érinti. Hasonlóak az adatok hazánkban is. A legtöbb fertőzött embernek nincsenek tünetei, és csak kis hányaduknál alakul ki betegség.

Kockázati tényezők: a sótól a gyulladáscsökkentőkig

Már korábbi kutatások is vizsgálták az étrend hatását a H. pylori életterét jelentő gyomorbéli környezetre, és erre alapozva döntettek úgy a kutatók, hogy a sóban gazdag táplálkozás hatásait is górcső alá veszik. Arra voltak kíváncsiak hogyan hat a magas sókoncentráció a baktérium növekedésére és génexpressziójára. Kiderült, hogy a magas sókoncentráció gyorsabb növekedésre készteti a H. pylorit, sőt az ilyen környezetben vizsgált baktériumok megváltoztak: hosszúkásabbak lettek és hosszabb láncokat alkottak.

A fekélyhez végül az vezet, hogy túlsúlyba kerülnek a nyálkahártya ártó mechanizmusai. A H. pylori fertőzésen kívül a nem szteroid gyulladáscsökkentők, az aszpirin, valamint a mozgásszervi panaszokra alkalmazott gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító szerek szintén rizikófaktorok. A dohányzás, és a túlzott alkoholfogyasztás lassítják a fekély gyógyulását és fokozzák a kiújulás valószínűségét.

Tünetek, diagnózis, kezelés

- Maga a fekélybetegség nem más, mint a tápcsatorna nyálkahártya körülírt hiánya, amelynek tünetei a gyomortáji fájdalom, mely gyakran éhgyomorra kifejezettebb, étkezés után átmenetileg csökkenthet. Kísérheti hányás, étvágytalanság, súlyosabb esetben fogyás – ismerteti dr. Mármarosi István. - A kis kiterjedésű fekélyek maguktól is meggyógyulhatnak néhány hét alatt, de ha nem kezelik, nagyobb a kiújulás esélye. Ritka, elhanyagolt esetekben súlyos szövődmények jelentkezhetnek, mint vérzés, a tápcsatorna falának átfúródása, a perforáció, melyek életveszélyes állapotok, azonnali kezelést igényelnek.
Bármilyen gyanús tünet esetén tehát fontos az orvosi vizsgálat, amely leggyakrabban gyomortükrözésre épül. Ha fény derül a fekélyre, elsősorban gyógyszeres kezelés jöhet szóba, igen ritkán műtét. Természetesen törekedni kell a H. pylori kiirtására, de fontos még a dohányzás elhagyása, a túlzott alkoholfogyasztás mérséklése, a rendszeres, kiegyensúlyozott, sóban szegény étkezés.