Ha újrakezdeném, akkor is sebész lennék

Dr. Almássy Sándor mellkassebész adott interjút a boon.hu-nak, főképp a tüdőrákról beszélgettek. 99 százalékban ráfoghatjuk, hogy a dohányzás okozza - mondta a doktor.

- Erre mondják az ellenzők, hogy az ő nagymamája soha nem dohányzott, és tüdődaganatban halt meg.

- Igen, valóban előfordul. De a számok beszédesek: 100 ezer emberből 4 olyan kap tüdőrákot, aki nem dohányzik. Százan kapnak tüdőrákot, akik 10 évet dohányoznak és tegyük hozzá, napi egy doboz cigarettát szívnak, és 240 ember kap tüdőrákot, akik napi két dobozzal szívnak el nagyjából 10 éven át. Nem a nikotin, hanem a kátrány a nagy ellenségünk.

 - Vannak jelei a tüdőráknak?

- Általában sajnos az elején eléggé tünetmentes. Általában a dohányosok reggelente köhögnek, krákognak olykor, és ezt természetesnek veszik. Mert van egy kis krónikus hörghurutjuk. Aztán van, amikor a beteg nem vesz komolyan egy kis lázat, megfázásnak tekinti és akkor ijednek meg általában, ha véres köpetük van. Az már súlyos állapot.

- Milyen esélyei vannak a betegnek?

 -Sajnos a tüdődaganatos betegek 75-80 százaléka a felfedezés, a diagnosztizálás pillanatában sebészeti úton gyógyíthatatlan, vagyis nem lehet műteni. Marad az onkológiai gyógyítás. A tüdődaganat nagyon agresszív betegség. Fél évvel előtte még semmi nem látszik a tüdőn, és amikor jelei vannak, már késő.

- Sebészi módszerrel milyen tüdődaganat gyógyítható?

Minden olyan tüdőrák, ami már áttétet ad a rekeszizomra, a mellhártyára, ellenoldali nyirokcsomókra ráterjed, az már nem műthető. Bár az utóbbi években az áttétek sebészete nagyon sokat fejlődött. Minden olyan daganatot megműtünk, ahol az alapdaganat nyugalmi állapotban van. Igenis el kell távolítani az áttéteket, mert sok évet kaphat még a beteg. Nem lesznek kétszáz évesek, de sok évvel meghosszabbíthatja a beteg életét. A teljes interjú itt olvasható