Hajnali zsibbadással kezdődik az alagút szindróma

Eleinte csak éjszakai zsibbadás, később egész napos fájdalom jellemzi a csukló- és könyöktáji alagút szindrómát, amely éppúgy érintheti a cukorbetegeket, a kismamákat, mint a sokat számítógépező, nagy súlyokat emelő személyeket. A szakorvos szerint a panaszokkal minél előbb foglalkozni kell, hiszen az idegek összenyomása miatt izmaink elsorvadhatnak, kezünk pedig nem tudja majd ellátni a megfelelő funkcióit.

A kézbetegségek közül az egyik leggyakoribb az alagút szindróma, dr. Lénárt Anett, kézsebész azonban hozzáteszi, a panasz bárhol kialakulhat, ahol idegek futnak a szervezetben. Az idegek izmok, inak, erek és csontos képződmények között helyezkednek el, ezek pedig az ideg körül egyes helyeken amolyan alagutakat képeznek. Ezekben azonban bizonyos betegségek, túlerőltetés miatt könnyen gyulladás alakulhat ki, az alagutak, illetve kötőszövetek megvastagodnak, az idegek pedig nem férnek el, így nyomás alá kerülnek.

„Cukorbetegség, megerőltetés, vagy a kézfej tartós kényszertartása miatt éppúgy kialakulhat az alagút szindróma, mint a terhesség utolsó trimeszterében vízvisszatartás miatt. Utóbbi esetében azonban a szülés után néhány héttel elmúlnak a panaszok. Az ideg-összenyomódás következtében zsibbadás alakulhat ki, súlyosabb esetben az izmok is elsorvadhatnak" – fogalmazott a kézsebész.

A csuklótáji alagút szindróma esetében a hüvelyk-, a mutató-, a középső- és a gyűrűs ujj középső ujj felé erős része zsibbad, később viszont már a hüvelykujjnak az az izma is elgyengül, amely a tenyér felé fordítja. Ezzel szemben a betegség a könyöktáji alagút szindróma esetében a kisujj és a gyűrűsujj kisujj felé eső részét, valamint a kéz úgynevezett pici izmait érinti.

„A tünetek mindkettő esetén ugyanazok: kezdetben éjszaka, tipikusan hajnali három óra felé arra ébredünk, zsibbad a kezünk, mintha elfeküdtük volna. Később azonban már egész napossá válhatnak a panaszok, súlyos esetben nehezen visszafordítható a folyamat. Célszerű azonnal komolyan venni a tüneteket, mielőbb felkeresni egy szakembert, hiszen megfelelő kezelés hiányában visszafordíthatatlan idegkárosodás, könyöktáji alagút szindróma esetében csontvázkéz alakulhat ki, idővel pedig nem tudja ellátni a kéz a funkcióját. Érzékkiesés, égő érzés, kisugárzó fájdalom, izomgyengeség és izomsorvadás is kialakulhat" – tette hozzá a kézsebész.

Felismerése klinikai tünetek alapján általában egyértelmű, pontos diagnosztikája elektroneurográfiás készülékkel történik, amely során az idegeket elektromos árammal ingerelik, hogy kiderüljön, mely részek vannak nyomás alatt, és azok mennyire károsodtak. Kezdeti stádiumban gyulladáscsökkentő szedése, fizikoterápiás kezelés lehet a megoldás, a panaszok megmaradásával azonban már csak a műtét segíthet. Az operáció kockázatmentes, nem terheli meg a szervezetet, viszont látványos eredményt hoz, hiszen azonnal megszűnik a fájdalom, a zsibbadás. Az izomerő visszatérése azonban lassabb folyamat, eltarthat akár fél évig is.