Halálos áldozatokat szed a szállópor Magyarországon

A levegő részecske-szennyezettségéhez sokféle anyag járul hozzá. Ezek lehetnek szilárdak vagy folyékonyak, füst, gőz, korom, egyéb égéstermékek, vagy akár a szél által felkevert por, tengeri só, pollenek, spórák. Fokozó tényezők a fa vagy széna elégetése nyomán képződő füstök, a motorok kipufogógáza, de olyan másodlagos égéstermékek is, mint a szulfátok és nitrátok – foglalta össze a Semmelweis Figyelő Dr. Losonczy György, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója tanulmányát. A 2,5 mikronnál kisebb átmérőjű szállópor (PM2,5) csak emberi tevékenység nyomán jöhet létre, tehát nem természeti sajátosságról van szó. Ez azért különösen veszélyes kategória, mert míg a 10 mikronnál nagyobb részecskék kizárólag a felső légutakig juthatnak, az annál kisebbek akár a hörgőrendszerbe is, sőt: a 2,5 mikron alattiak már a léghólyagocskák sejtmembránján keresztül a vérkeringésbe hatolva rögképző hatásúak.

Tudományosan igazolt a por káros hatása
Miután korábbi epidemiológiai kutatások révén egyértelművé vált, hogy kapcsolat áll fenn a légszennyezettség és számos kórkép, továbbá a korai halálozás között, világszerte vizsgálatokat indítottak. A kilencvenes években száznál is több olyan eredmény látott napvilágot, miszerint a rendkívül apró részecskék jelenléte növeli a halandóságot, elsősorban a vérellátás zavarára visszavezethető keringési betegségek és légúti gyulladásos kórképek révén. Széleskörű, 10-15 évre kiterjedő vizsgálatok pedig megállapították, hogy összefüggés van az apró részecskék tartós jelenléte és az átlagos várható élettartam között. A szennyezettség huzamos ideig történő csökkentése észlelhetően javította a kilátásokat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a PM10-es porszemcsék felső küszöbértéke éves szinten 20, napi szinten pedig 50 mg/m3. Európában egyelőre csak a nagyobb részecskék (PM10 és PM10>) mérése terjedt el széles körben, de mivel utóbbi érték 50-80%-ának felel meg a PM2,5 (ahhoz hozzáadódva), következtetni lehet rá.

Magyarország rossz helyzetben
Európa legveszélyeztetettebbjei közé tartoznak Magyarország középső és délkeleti területei, Nyugat-Szlovákia, Lengyelország déli csücske, továbbá az észak-itáliai iparvidék. A kontinens középső és keleti része általában kedvezőtlen helyzetben van: Észak- és Kelet-Németország, a Benelux államok, valamint Spanyolország és Olaszország tengerparti régiói szennyezettebbek Nagy-Britanniánál, Franciaországnál, Skandináviánál, Svájcnál vagy Ausztriánál. A 2008-as ajánlás az egészségügyi kockázatok figyelembe vételével 25 mg/m3-es célértéket jelölt meg a PM2,5 esetében.

Sokkoló adat, hogy bár 2005-ben Európa lakosságának csak 7-8%-a élt efölötti értéket mutató vidéken, jelentős hányaduk magyar. A szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi megbetegedések számának növekedése már 10 mg/m3 esetén dokumentálható, s csupán a földrész népességének 9%-a él ez alatt. „A hazai levegő szennyezettsége is hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon másfél-kétszer nagyobb a szív- és érrendszeri, légúti, valamint tüdőrák-mortalitással kapcsolatos életévveszteség, mint például az egyébként hasonló történelmi-gazdasági adottságokkal bíró Szlovákiában vagy Csehországban" – foglalta össze a Semmelweis Egyetem orvosa. (szerző: Sándor Alexandra Valéria)