Hány évenként menjünk nőgyógyászhoz?

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szűrések fontosságát, és azzal is tisztában kell lennünk, hogy a nőgyógyászt nem csak panasz esetén érdemes felkeresni. Dr. Demjén László, az Oxygen Medical nőgyógyász főorvosa a legfontosabb vizsgálatokról beszélt.

Méhnyakrák-szűrés

Minden hölgynek, aki már megkezdte a nemi életet, vagy legkésőbb 18 éves kortól évente egyszer ajánlott ezen a szűrésen részt vennie. A vizsgálat során a beteg panaszaira, állapotára vonatkozó kérdések után egy „kacsa" nevű eszközzel feltárják a hüvelyfalat, látótérbe hozzák a méhszájat, a méh nyakcsatornájából és a méhszáj felszínről mintát vesznek pálca segítségével. Ezen kívül megtekintik a hüvely belfelszínét, a szeméremtestet, a kisajkakat és a nagyajkakat - eltérés, kóros növedék, és a váladék megítélése miatt.

A kolposzkópos megtekintés is része az éves szűrővizsgálatnak, hiszen így a szakember olyan finom rendellenességeket fedezhet fel, amelyek – annak ellenére, hogy a szűrés eredménye nem mutat kórosat – további kezelést igényelhetnek. A tapintásos vizsgálat során többnyire kiszűrhetők a ciszták, a miómák, a petefészek, a kismedence gyulladása, sőt, az endometriózis is. A hüvelyi ultrahangvizsgálat pedig már pontos képet adhat ezen betegségekről, illetve a tapintással nem észlelhető méhüregi rendellenességekről is.

Emlőszűrés

Minden tizedik nőnek esélye van az emlőrák kialakulására. Nagyon fontos, hogy az évenkénti nőgyógyászati szűréseken az emlők és a hónalj áttapintása is megtörténjen. Ugyanakkor az önvizsgálat jelentősége óriási, hiszen a havi rendszeres áttapintások során többször olyan apró rendellenességre is fény derülhet, amivel még időben orvoshoz lehet fordulni. Sokan ódzkodnak az önvizsgálattól és ez nagyobb mellek esetén valóban nem mindig könnyű. De mivel ez teljesen fájdalmatlan, mindenképpen érdemes egy kis időt rászánni.

40 éves kor felett kétévente ajánlott az emlőultrahang és/vagy a mammográfiás vizsgálat, 50 fölött már évente érdemes ismételni.

Nem csak panasz esetén fontos a vizsgálat

- Különösen a HPV vírus hordozóinál gyakori, hogy semmiféle tünetük nincs. A rákszűrésnél levett citológiai minta kapcsán azonban náluk is felmerülhet a méhszáj humán papillóma vírus fertőzésének gyanúja. Ilyenkor, illetve ha a rákszűrés rossz eredményt hoz, a HPV tipizálást is el szoktuk végezni – hangsúlyozza dr. Demjén László. - Magyarországon a nők közel 30 százaléka már átesett HPV vírusfertőzésen, amely többnyire semmiféle tünetet nem okoz. A szervezet öngyógyító mechanizmusa szinte észrevétlenül leküzdheti a fertőzést, de az ismét felbukkanhat és elindíthatja a rákképződést. Éppen ezért, a kialakuló rák megelőzésében van fontos szerepe a védőoltásnak. A vírusnak több mint 130 fajtája van, az oltás ebből arra a 2 vagy 4 fajtára hat, amelyekből gyakrabban és gyorsabban képződik daganat. Ebből a szempontból és minden egyéb probléma kezelésében, és a betegségek megelőzésében is kiemelt szerepe van az évenkénti szűrésnek.