Harmadik leggyakoribb halálokká léphet elő a COPD

Hazánkban közel félmillió COPD-s beteg él, évente átlagosan 5-6 ezer új esetet diagnosztizálnak. Ez az adat azonban csak a betegség súlyosabb szakaszában lévő betegek számát mutatja. 2003-ban még az ötödik leggyakoribb halálokként tartották számon, ám nagyjából tíz év elteltével elérte a lista negyedik helyét. A WHO aggasztó előrejelzése szerint a következő néhány évben ismét egy helyet előre lép és a COPD lesz a harmadik leggyakoribb halálok világszerte. A kedvezőtlen statisztika okairól és a betegség szűrési lehetőségeiről dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Tüdőközpont főorvosa beszélt.

Fontos a korai felismerés

„Az érintettek többsége már csak a betegség előrehaladott stádiumában kerül szakemberhez. Ebben sajnos szerepet játszik az is, hogy az egyre növekvő betegszám ellenére még mindig nagyon kevesen tudnak a betegség tüneteiről és a szűrés lehetőségéről, az időben kezdett terápia fontosságáról. A COPD, vagyis krónikus obstruktív légúti betegség nem gyógyítható, de idejében felismerve, a szükséges kezelést megkezdve az állapotromlás megelőzhető, gyógyszeres terápiával és életmódváltással a betegek életminősége jelentősen javítható."

A legtöbb beteg nehézlégzéssel fordul orvoshoz, amely először csak terhelésre, később már nyugalmi állapotban is jelentkezik. Ez a tünet azonban már a betegség előrehaladott állapotát jelzi, amikor már jelentős javulást nem lehet elérni. A legfontosabb – lenne - a kezdeti tünetek idején orvoshoz fordulni. Ezeket azonban hajlamosak vagyunk elbagatellizálni, de könnyen össze is téveszthetjük más légúti betegségekkel. A szűrővizsgálatot különösen az alábbi tünetek észlelésekor nem érdemes halogatni: reggelenként jelentkező krónikus köhögés, fokozott váladékképződés a légutakban és fizikai terhelésre jelentkező nehézlégzés.

Rövid ideje fennálló köhögést a betegek általában otthon próbálnak meg kezelni. Orvoshoz többnyire csak akkor fordulnak, ha a köhögés elhúzódó, vagy a nappali tevékenységet, éjszakai pihenést zavarja. Mivel ilyenkor a legtöbben valamilyen légúti fertőzésre gondolnak, a háziorvosukat keresik fel, aki az egyéb tünetek függvényében és a beteg részletes kikérdezése alapján, ha szükségesnek ítéli, tüdőgyógyászhoz irányítja a beteget. A diagnózis megállapítása és a személyre szabott kezelés összeállítása tüdőgyógyász feladata.

A betegség gyanúját felveti, ha a páciens 3 vagy több esetben igennel válaszol a COPD szűrésére ajánlott kérdőív (GOLD szakértői bizottság, 2002) kérdéseire. Ilyenkor szükséges a légzésfunkciós vizsgálat elvégzése.

1. Köhög-e gyakran a napok többségében?
2. Van-e köpet vagy váladékürítés a napok többségében?
3. Az Önnel egy korosztályba tartozókhoz képest könnyebben kifullad?
4. 40 évnél idősebb?
5. Jelenleg dohányzik, vagy dohányzott-e korábban?

A COPD szűrésére alkalmas, fájdalmatlan eljárás a légzésfunkciós vizsgálat, másnéven spirometria. Segítségével már kezdeti stádiumban is felismerhető a betegség jelenléte. A vizsgálattal a be- és kilélegzett levegő térfogata mellett több fontos adat is mérhető, melyek mind lényegesek a COPD diagnózisához: áramlási sebességét mérve következtetni tudunk a tüdő funkcióra, a hörgők esetleges beszűkülésére (obstrukció), a légzőizmok és a légzési folyamat állapotára. „Az eredmények függvényében tudjuk összeállítani a személyre szabott terápiát. Ma már korszerű készítmények állnak rendelkezésre, eredményesek a kezelésben azonban csak akkor lehetünk, ha a betegek idejében orvoshoz fordulnak a panaszaikkal" – figyelmeztet dr. Potecz Györgyi.