Hepatitis B: ki védi a 33 éven felülieket?

Becslések szerint 2 milliárd emberről mondható el, hogy fertőződött a Hepatitis B vírussal: ebből körülbelül 350 millió esetben ez a találkozás a vírus szempontjából annyira jól sikerült, hogy az emberi szervezet lakója tudott maradni - ők az úgynevezett krónikus hordozók, akik a betegség átadásában kulcsszerepet töltenek be. A következményekről, a fertőzésről, a betegség jeleiről és a védettségről Dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont orvosa beszélt.

Történeti áttekintés

A kórképet már i.e. 500-ban Hippocrates is leírta. A vér vírus „átvivő” szerepének megerősítése Beeson nevéhez fűződik 1943-ból. Innen ered a betegség másik neve: szérum hepatitis. A kórokozó komplett leírása 1970-ben történt meg. A vírus felszíni antigénjére Blumberg professzor bukkant, véletlenül: egy ausztráliai bennszülött vérében felfedezett egy antigént, amiről kiderítette, nem más, mint a súlyos Hepatitis B fertőzést okozó vírus alkotóeleme. Ez az ausztrál antigén a vírussal szemben antitestképződést indít el a szervezetben- ez a védelem szempontjából kulcsfontosságú. Így adottak voltak az elméleti ismeretek egy későbbi vakcina előállításához. A kutatómunka 1976-ban Nobel- díjat ért a professzor és csapata számára. Az első oltóanyag 1982-ben került a piacra.

A világ és a Hepatitis B vírus viszonya: szomorú számok

Becslések szerint 2 milliárd emberről mondható el, hogy fertőződött a vírussal. Ebből körülbelül 350 millió esetben ez a találkozás a vírus szempontjából annyira jól sikerült, hogy az emberi szervezet lakója tudott maradni, és jelen tudásunk alapján ezen sajnos még nem tudunk változtatni. Ők az úgynevezett krónikus hordozók, akik a betegség átadásában kulcs szerepet töltenek be.

Jelen pillanatban a Föld lakosságának 98%-a él olyan területen, ahol magas vagy közepes fertőzöttséggel kell számolni, Afrika, Ázsia jelentős része mindenképpen ide sorolható. A magasan fertőzött területek esetében ez azt jelenti, hogy 100 emberből 8 képes lehet másokat is beteggé tenni, vagyis át tudja adni a vírust, mert az jelen van a szervezetében. Magyarországon ez a szám csupán 0,1-0,5%. Évente 600 ezer ember hal meg a betegség következtében a világon.

Az újszülöttkorban elszenvedett fertőzések 90%-ban okoznak krónikus hordozói állapotot, ennek felnőttkorban a valószínűsége már csak 5-10% körül van.

Miért gond a krónikus hordozói állapot?

Sok esetben nem tudják az emberek, hogy betegek, így könnyen meg tudnak fertőzni másokat, anélkül, hogy ennek tudtában lennének. Egyszerűbben: ők garantálják a vírus számára a túlélést. Hazánkban évente 60-80 esetben derül fény a vírus hordozására, gyakorlatilag 50-70 ezer ember él együtt a problémával, ők a „vírus marker pozitívak”.

Mi lehet a következménye ennek az állapotnak?

A fertőzés következtében gyulladás alakul ki, a májsejtek fokozatosan elpusztulnak. Helyüket kötőszövet tölti ki, kialakul a májzsugor. A krónikus HBV-infekció esetén csak tartós immunkontroll érhető el, a vírus szaporodás gyógyszeres gátlásával. A folyamat csak lassítható. Ezeket a kezeléseket centrumok végzik országosan, ami rendkívül költséges. A vírus jelenléte a májsejtekben akár 300-szorosára emelheti a hepatocelluláris karcinóma kialakulásának lehetőségét. A májzsugor 5-15 év múlva alakulhat ki, a daganat megjelenéséig 15-25 év telhet el.

Hogyan fertőződhetünk?

Nem túl nehezen. A vírus hihetetlenül ellenálló, szobahőmérsékleten akár 7 nap múlva is életképes. A vérben (savó) 2 perces forralást követően pusztul csak el. A fertőzés vérrel, vérkészítményekkel, testváladékkal történő érintkezéssel, szexuális úton történik. A betegség kialakulásához egy tűszúrás is elégendő lehet (kábítószer-élvezők, egészségügyben dolgozók.) Ilyenkor kb. 0,001ml vér van jelen a tűn, ha az tartalmaz legalább 106 kórokozót, elviekben elindulhat a folyamat. A fertőzés rezervoárjai mindenhol a krónikus hordozók. Ebben az esetben közös fogkefe, borotva használata is fertőzőforrás lehet a környezet számára. Hordozó anya gyermeke gyakran fertőződik kizárólag születés közben, mert a kórokozó nem jut át a placentán. Nálunk a leendő édesanyákat, vérkészítményeket, donorokat, egészségügyi dolgozókat kötelezően szűrik.

Nem javasolt tetováltatás, testékszer felhelyeztetése, akupunktúra igénybevétele bárhol. Endémiás országokban különösen nem.

Mik lehetnek a betegség jelei?

A legtöbb beteg tünetmentes az akut szakaszban, különösen csecsemők és gyermekek esetében történik ez így. Ha mégis tapasztalunk valamit, akkor csupán ezek alapján nem elkülöníthető például egy Hepatitisz A illetve B fertőzés. Az csak később lehetséges, szerológiai vizsgálattal.

A lappangási idő átlagosan 60 nap, a betegséget kísérheti sárgaság, általános tünetek, mint fejfájás, gyengeség, hányás, láz, ízületi, izom fájdalom, sötét vizelet, világos széklet, kiütés. A sárgaság néha hónapokig jelen lehet. A fulmináns jelleg előfordulása ritka, de az gyakran halálos. A krónikus májbetegség akkor alakul ki, ha az immunválasz jelen van, de nem elég hatékony ahhoz, hogy a vírust eliminálja. A vírus 30-60 nappal mutatható ki a fertőzést követően a szervezetben. Krónikus és akut fertőzés esetén az illető HBsAg pozitiv, ausztráliai antigén jelen van a vérében.

Védettség

Mivel a HBV tumorvírus és onkogén hatású vírusfehérjét kódol, alegység vakcinát használunk, amely csak a védőválaszt kiváltó struktúrát tartalmazza. Jelen esetben ez a Hepatitisz B vírus felszíni antigén fehérjéje, a HBsAg, (ez egy felületi antigén), ami a vírus megtapadásáért felelős a gazda szervezetben. Ezeket élesztő sejteken állítják elő (rekombináns DNS technikával). A vakcina 95%-ban képes megelőzni a fertőzést, és annak hosszútávú következményeit. Ez volt az első daganat elleni védőoltás. Hazánkban 1999 óta kampányoltás, jelenleg az általános iskolák 7.osztályosait kötelező jelleggel oltják, felnőtt dózissal, 2 alkalommal, ami így egy életre szóló védettséget jelent.

Mivel nálunk a szexuális úton történő terjedés a jellemző, elvben mindenki számára hasznos lehet a védőoltás, aki szexuálisan aktív és 1985 előtt született, 2018-ban ők a 33 évnél idősebbek. Utazások alkalmával egy-egy baleset kapcsán történő orvosi műszeres beavatkozás jelenthet komoly kockázatot. A megfelelő oltási sorokkal egy életre szóló védettséget élvezhetünk. Normál sor esetén 6 hét szükséges a védettség kialakulásához.

Hordozó anyák gyermekei a születést követő első 12 órában aktív immunizálásban kell, hogy részesüljenek. Mivel a kórokozó csak humán patogén, kiterjedt és sikeres immunizációs programmal felszámolható lehetne a betegség.

HDV, Hepatitis D-vírus, melynek nélkülözhetetlen segítője a Hepatitis B-vírus!

A legkisebb genommal rendelkező, humánpatogén vírus. Megspórolja a burok gyártását, azt a Hepatitis B vírussal végezteti el, helyszín természetesen itt is a már B-vel fertőzött májsejtek - így gyakorlatilag csak vele együtt életképes. A Hepatitisz D szuperinfekció mindig súlyosbítja a már meglévő krónikus Hepatitisz B infekciót, vagy egyszerre, egyidőben történik mindkettő. A prognózis így még rosszabb. A jó hír, amennyiben a védőoltás megóv a Hepatitis B vírustól, akkor így már a D vírus számára sem leszünk megfelelő házigazdák.