Hetekig tarthat a kimerültség a COVID után

A koronavírus fertőzés hosszú távú hatásai mostanában válnak ismertté, hiszen immár a második hullámban is sokan felépültek úgy, hogy bizonyos tüneteik még mindig jelen vannak. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa a nemzetközi kutatási eredményekről és a kivizsgálás szükségességének okairól beszélt.

Hónapokig maradhat a kimerültség, az ízületi- és mellkasi fájdalom

A COVID-19 fertőzés hosszú távú következményeivel egyre több kutatás foglalkozik, hiszen azok most váltak érzékelhetővé. Már júliusban megjelent a JAMA c. szaklapban egy kisebb olasz tanulmány, amely szerint a kórházban kezelt és kigyógyult betegek 87 %-ának még két hónap múlva is volt legalább egy tünete. A Center for Disease Control and Prevention (CDC)  nevű szervezet júliusban a nem kórházban kezelt koronavírusos betegek 35 %-ról állapította meg, hogy két-három hét múlva sem állt vissza teljesen az egészségük.

A CDC novemberben tovább frissítette a tudástárát, és kutatásait kiterjesztette hosszú távú hatások megfigyelésére. Az nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus számos szerv munkájára hatással van a tüdőn kívül is, éppen ezért a fertőzés többféle módon érintheti a szervezetet. Miközben a legtöbb beteg felépülése után vissza tud térni a normál életviteléhez és egészségi állapotához, néhányan hetekkel, sőt hónapokkal később is küzdenek bizonyos nehézségekkel. Ez még azokkal is előfordulhat, akik egyébként enyhe tünetekkel voltak túl a betegség akut szakaszán. A CDC összegyűjtötte a leggyakrabban jelentett hosszú távú tüneteket:

- kimerültség,

- légszomj,

- köhögés,

- ízületi fájdalom,

- mellkasi fájdalom.

További, ám ritkábban fennmaradó panaszok lehetnek még:

- koncentrációs nehézségek,

- depresszió,

- izomfájdalom,

- fejfájás,

- fel-felszökő láz,

- erős szívdobogás érzés. 

Szervi problémák is jelentkezhetnek

- Mára az is kiderült, hogy a koronavírus bizonyos esetekben komolyabb szövődményekkel is járhat, igaz, szerencsére csak ritkábban. Ugyanakkor komolyan kell venni a panaszokat, hiszen előfordulhat, hogy tüdőfunkciós probléma, akut vesebetegség, alvászavarok, komoly hangulatzavarok jelentkeznek, a szív-és érrendszert pedig leginkább a szívizom-gyulladás fenyegeti. Hogy ez milyen arányban fordul elő, azt még nem tudjuk, ezt természetesen folyamatosan elemezni és értékelni kell a kutatóknak – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. – Mindenesetre komolyan kell venni, ha valaki a fertőzés akut szakaszában vagy akár hetekkel, hónapokkal később nem múló kimerültséget, légzési nehézséget, mellkasi fájdalmat tapasztal, vagy ha ödémák jelennek meg a testén. A tudósok úgy vélik, a COVID-19 két módon is hatással lehet a szívre. Közvetlenül szívizom-gyulladást okozhat és fokozhatja a vérrögök kialakulásának esélyét, közvetetten pedig ronthatja a szív-érrendszeri betegségek állapotát. Tehát a szívbetegeknek, illetve azoknak, akiknek nem múlnak a fent említett tünetei, ajánlott részt venniük egy COVID utáni kivizsgáláson. Ez a fajta elővigyázatosság tünetmentesen is hasznos lehet a sportolóknak, illetve bárkinek, aki biztonságosan szeretné folytatni a korábbi aktív életét.