Hogyan befolyásolja a diéta az egészséget?

- Köztudomású, hogy a táplálkozás befolyással van az egészségre, de hogy milyen módon befolyásolja a diéta az egészséget, nem tudjuk pontosan - mondja Frederic D. Bushman, mikrobiológus professzor, aki az 'emésztőrendszeri baktérium-típust' megállapító kutatást vezette a Pennsylvania Egyetemen. Az, hogy milyen táplálkozási módot követünk hosszú időn át, meghatározza, milyen baktériumközösség alakul ki a bélrendszerünkben, magyarázza a tudós.

98 egészséges önként vállalkozó személytől kérdezték meg a kutatók a szokásos étrendjüket, illetve azt is, mit ettek az elmúlt 24 órában. Majd genetikailag azonosították a székletmintákban levő baktériumokat és megszámlálták az ott található egyes fajokat. Így derítették ki, hogy az emberek között alapvetően kétféle emésztőrendszeri - 'enterotípus' - létezik: az egyik: a nyugati típusú - húsban és állati zsiradékban bővelkedő - étrend hosszú távú fogyasztásával kialakult, Bakteroides baktérium elszaporodásával jellemezhető enterotípus, a másik: a növényekben, rostban gazdag, zsírban szegény étrendet követően kialakuló Prevotella baktérium eluralkodásával jellemezhető - szénhidrát - típus - idézi a fuggetlen.hu cikkét a MOK Online.

"Úgy találtuk, hogy az étrend összefüggésben van a bélben élő mikrobák típusával - ez lehet az a mechanizmus, amely összekapcsolja a táplálkozási módot az egészséggel."

"Bár a diéta működési mechanizmusát, azt, hogy milyen módon befolyásolja a bélbaktériumokat, még meg kell fejteni, eredményeink máris képesek rávilágítani a bélbaktériumok típusa szerint kialakuló különbségekre" - fűzi hozzá a kutatásban résztvevő Gary Wu, gasztroenterológus professzor.

A kísérleti személyek enterotípusa szorosan kötődött az illetők diétájához: a főként állati fehérjét és zsiradékot fogyasztóknál a Bacteroides baktériumfajok, a döntően szénhidrát-evőknél a Prevotella fajok voltak többségben. A kísérleti személyekben vagy az egyik fajt lehetett megfigyelni, vagy a másikat, de sohasem mindkettőt. A vegetáriánusok nagy valószínűséggel a Prevotella-csoportba tartoztak, ugyanígy ide tartozott az egyetlen vegán személy is.

Az enterotípus megállapítása után kiválasztottak 10 egészséges személyt, akik 10 napon át a laboratóriumban tartózkodtak, és ellenőrzött, kísérletileg kialakított táplálékot ettek. Mind a 10 személy Bacteroides enterotípus volt a kísérlet kezdetén, folyamán és végén egyaránt. Emésztőcsatornájuk mikrobiomja (az ott-tartózkodó élő szervezetek összessége) változott ugyan már egyetlen nap alatt is, de ugyanabban a Bacteroides csoportban maradt, még akkor is, ha nagy szénhidráttartalmú étrendet követtek is a kísérlet 10 napja alatt.

Ez arra utal, hogy az 'enterotípus' rövid távon stabil. Enterotípus változást feltehetőleg csak hosszú távú befolyásolással - hosszú időn át tartó diétával - lehet elérni - feltételezik a kutatók.
"A hasi fájdalommal, hasmenéssel, hányingerrel járó Crohn betegséget részben a szervezetnek a bél-mikrobákra adott reakciója okozza. A diéta-terápia minden terápia közül a legelőnyösebb lehet a Crohn betegségben szenvedőknek, mert nem nyomja el az immunrendszerüket. A feltételezések szerint a diéta-terápia úgy működik, hogy változást okoz a bélcsatornában élő organizmusok összetételében."

A kutatást azzal folytatják tovább, hogy felderítik: a mikrobák összetételét milyen irányban kell megváltoztatni a betegség gyógyítása érdekében.