Hogyan előzhetjük meg a „kattintás-betegséget”?

A digitális eszközök ma már nem csupán az életünket segítő technológiai kütyük, hanem gyakorlatilag a kezünkhöz nőtt tárgyak. Az okostelefonok, laptopok és egyéb számítástechnikai eszközök folyamatos használata miatt egyre több embernél alakulnak ki olyan mozgásszervi problémák, amelyek korábban ritkábban fordultak elő. Az egyik leggyakoribb ilyen jelenség a kéztőalagút-szindróma, közismertebb nevén „kattintás-betegség”, amely jelentős hatással lehet az életminőségre. De mi is ez a szindróma, hogyan alakul ki, és mit tehetünk a megelőzése érdekében? Dr. Ferenc Mária, a Budai Egészségközpont reumatológus-fizioterápiás és mozgásszervi rehabilitációs főorvosa összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat. 

Mi az a kéztőalagút-szindróma? 

A kéztőalagút-szindróma (vagy másnéven karpális/carpalis alagút-szindróma) a kéz és az alkar közötti szűk csatornában, az úgynevezett karpális alagútban futó idegek nyomódása miatt kialakuló állapot. Az alagútban futó medianus ideg kulcsszerepet játszik a hüvelykujj, a mutatóujj, a középső ujj és részben a gyűrűsujj mozgatásában és érzékelésében. Ha az ideg nyomás alá kerül, olyan kellemetlen tünetek jelentkezhetnek, mint a zsibbadás, bizsergés, fájdalom és az ujjak szorítóerejének csökkenése. 

A digitális világ térnyerésével párhuzamosan a kéztőalagút-szindróma terjedése jelentősen felgyorsult az utóbbi években, kiváltképp az irodai munkát végzők és azok körében, akik szabadidejükben is sokat használnak számítógépet vagy mobiltelefont. Mint sok más egyéb betegségnél, a nők itt is nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a férfiak, részben a keskenyebb karpális alagútjuk miatt. Ezért is fontos, hogy a nők különösen figyeljenek a tünetekre, és ha szükséges, időben kérjenek segítséget. 

Érdekes, hogy az autóvezetés is összefüggésbe hozható a betegséggel. Hosszabb vezetés – különösen, ha a kormányt erősen szorítjuk –, szintén előidézheti az alagút-szindróma tüneteit. Ezért javasolt a hosszú utak alatt gyakran megállni és pihentetni a kezet. Ám nemcsak a digitális kütyük használata és az autóvezetés jelent kockázatot, hanem bizonyos sportok is, mint például a tenisz vagy a kerékpározás. Ezek a tevékenységek is megterhelhetik a karpális alagutat, így a sportolóknak is figyelniük kell a megfelelő kéztartásra és a rendszeres pihenésre. 

Hogyan alakul ki a betegség? 

A kéztőalagút-szindróma kialakulásának több oka is lehet. Az egyik leggyakoribb ok a túlzott igénybevétel, például folyamatos gépelés vagy egérhasználat következtében. Az ismétlődő mozdulatok és a kéz helytelen tartása is növelhetik a karpális alagút terhelését. Az elhízás, a terhesség, a cukorbetegség, valamint bizonyos hormonális változások is hozzájárulhatnak a szindróma kialakulásához. 

Mik a tünetei? 

A „kattintás-betegség” leggyakoribb tünete a kéz és az ujjak zsibbadása és bizsergése, különösen éjszaka vagy reggel, amikor a csukló behajlított helyzetben van. Ezért azoknak, akik éjszakai panaszokkal küzdenek, érdemes lehet egy csuklósínt viselniük alvás közben, hogy megelőzzék a tünetek romlását. A fájdalom az alkaron és a csuklón keresztül is sugározhat. Gyakori tünet még az ujjak ügyetlensége, a tárgyak megfogásának nehézsége, ami akár a kéz szorítóerejének jelentős csökkenéséhez is vezethet. Az állapot előrehaladtával a tünetek tartósabbá válhatnak, és a kéz működésének károsodása is bekövetkezhet. 

Mi okozza a kéztőalagút-szindrómát? 

Az alagút szűkülete miatt az idegnyomás megnövekszik. Ezt okozhatják gyulladások, például ínhüvelygyulladás, sérülések vagy folyadékgyülem a területen. A monoton, ismétlődő mozdulatok, mint például a gépelés vagy a kéz szorosan zárt pozícióban tartása, szintén fokozhatják az idegnyomást. 

Hogyan kezelhető a kéztőalagút-szindróma? 

Az alagút-szindróma kezelésével reumatológusok, neurológusok, kézsebészek egyaránt foglalkoznak, a kezelési lehetőségek pedig az állapot súlyosságától függenek. Enyhébb esetekben a pihentetés, a gyulladáscsökkentő szerek, valamint a csukló rögzítése (például sínnel) is segíthetnek a tünetek enyhítésében, de ezek nem mindig hatásosak. Ilyenkor érdemes lehet próbálkozni az alagútba adott lokális szteroidos-analgetikus injekció beadásával, mellyel sokszor hosszú időre javítható az állapot. Súlyosabb esetekben azonban műtétre is szükség lehet, ám ez egy gyors és egyszerűnek mondható beavatkozás, melynek során az „alagút” fedelét képező szalagot elvágva felszabadítják a nyomás alól az ideget és az inakat. Ezáltal a fájdalom azonnal, a zsibbadás pedig legfeljebb egy hónap elteltével megszűnik. 

A Budai Egészségközpont szakorvosa, dr. Ferenc Mária szerint a legfontosabb a korai felismerés és a megelőző lépések megtétele. „Ha valaki észleli magán a tüneteket, azonnal érdemes szakemberhez fordulni, hogy elkerülje a súlyosabb következményeket. A műtéti megoldás hatékony, de egyéb kezelésekkel is jelentősen enyhíthetők vagy akár teljesen megszüntethetők a szindróma tünetei” – mondja a szakember. 

A diagnózis felállításában segít az idegvezetési sebesség mérése, vagy a kéztő ultrahangos vizsgálata. 

Hogyan előzhető meg a szindróma kialakulása? 

A megelőzés kulcsa a tudatosság és a helyes munkavégzési szokások kialakítása. Fontos, hogy figyeljünk a munkahelyi ergonómiára: a monitor, a billentyűzet és az egér helyzetére, valamint a csukló helyes tartására. Rendszeres szünetek beiktatása, a kéz és a csukló nyújtása, valamint az ismétlődő mozdulatok minimalizálása szintén segíthet megelőzni a kéztőalagút-szindróma kialakulását. „Végezzünk rendszeresen kéztornát (szárazon és víz alatt), amely javítja a kéz vérkeringését és lazítja az izmokat. Egy egyszerű gyakorlat, például a kézfej és az ujjak nyújtása, majd ellazítása már napi néhány perc alatt is hatékony lehet” – tanácsolja a szakorvos. 

Az említett példákból jól látható, hogy a kéztőalagút-szindróma nemcsak egy-egy konkrét tevékenységhez köthető, hanem számos élethelyzetben kialakulhat. A tudatosság és a megelőzés szerepe ezért kiemelkedően fontos a probléma elkerülésében és kezelésében.