Hogyan és mikor alakulhat ki sportszív?

Ha sportolunk, ráadásul rendszeresen tesszük azt – és itt nem a heti egyszeri kis kocogásra gondolunk –, nálunk is kialakulhat az úgynevezett sportszív. Ugyanis ahogy izmaink, szívünk is megerősödik és megnövekedik az erős fizikai terhelés hatására. Ne feledjük azonban, hogy a valódi sportszív feltétele az egészséges szív!

A mozgás és az aktív sportolás az egészséges élet alappillére. Nemcsak a közérzetünk lesz jobb, a mozgás hatására nő az állóképességünk, izomzatunk megerősödik, megvastagodik, és jobban bírjuk mind a fizikai, mind a mentális terhelést. Bár nem is gondolnánk, nincs ez másképp a szív izomzatával sem. A fizikai aktivitás a szív izmaira is nagyobb megterhelést ró, hiszen a szervezet megnövekedett tápanyag- és oxigénigénye miatt felgyorsul a vérkeringés. A szív pedig alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, és megnő az izomtömege.

„A sportszív nem veszélyes az egészségre, viszont fontos, hogy rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra, hogy a legapróbb elváltozást is időben felfedezzük. Megtörténhet ugyanis, hogy az intenzív terhelés hatását nem bírja szívünk, ami akár veszélyes szívritmuszavarhoz vezethet. Rutinvizsgálatok során tájékoztassuk előre orvosunkat, hogy rendszeresen sportolunk, hiszen gyakori jele a sportszívnek az alacsony pulzusszám. Ha azonban nem vagyunk élsportolók, sőt, keveset és ritkán sportolunk, érdemes elővigyázatosnak lenni. Gyakran ugyanis nem a szív ártalmatlan megnagyobbodásáról van szó, hanem kóros szívműködési panaszról, amelyet mielőbb ki kell vizsgáltatni, és megkezdeni a kezelését" – mondta dr. Fehér Anna kardiológus, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Figyeljünk az intő jelekre!

Szapora szívverés: megterhelés után teljesen természetes jelenség a felgyorsult szívdobogás, ám ha nyugalmi helyzetben, többször fordul elő, szívritmuszavarra is utalhat. Az indokolatlanul alacsony pulzusszámot se fogjuk az időjárásra, vagy az éppen aktuális lelki állapotunkra, minden esetben kérjük ki orvosunk véleményét!

- A magas vérnyomás rendkívüli igénybevételt jelent a szív számára, így kiemelten fontos a rendszeres ellenőrzés. Vérnyomásunkat már régóta ellenőrizhetjük otthon is, a technikai újdonságoknak köszönhetően pedig még átfogóbb képet kaphatunk testünkről. A pulzusmérővel ellátott fitneszkarkötők például a nap 24 órájában rögzítik adatainkat.

- Fizikai terhelés mellett mérhetjük pulzusunkat. Edzési pulzushatárunkat úgy tudjuk kiszámolni, ha a 220-ból kivonjuk az életkorunkat. Amatőr sportolás esetén ettől 80 százalékkal magasabb pulzusszám elérése nem ajánlott.

- A szív- és koszorúérbetegségek kialakulásának kockázatát jelentősen növeli a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás. Életmódunk megváltoztatásával sokat tehetünk szívünk egészségéért!

- A túlsúly megsokszorozza a szívbetegségek kockázatát is, ezért is fontos törekedni a normális testsúly elérésére, megtartására.

- Fontos rendszeresen, legalább évente részt venni teljeskörű kardiológiai vizsgálaton, hogy megbizonyosodjunk róla, testünk mozgatórugója helyesen működik. Ne feledjük, a kardiológiai és sportkardiológiai mérések között különbség van, így ha rendszeresen sportolunk, érdemes lehet kivizsgáltatni magunkat sportszakorvossal is.