Hogyan jelentkezzünk be orvoshoz?

Hogyan dönthetjük el, milyen szakorvosi vizsgálatra van szükségünk? Milyen tüneteket kell megosztanunk azzal a személlyel, aki a rendelőben felveszi a telefont? Hava Róbert, az Oxygen Medical vezető asszisztense ad tanácsokat.

A szakképzett asszisztens segít dönteni

A magánintézmények recepciósai minden esetben alapinformációkat fognak kérni, vagyis nevet, telefonszámot. Ez utóbbi is igen fontos, hiszen ha bármilyen változás adódik például a rendelés idejében, el kell tudni érni az illető beteget, hogy egyeztethető legyen a változás. Abból lehet tudni, hogy szakemberrel beszélünk és nem egy recepcióssal, ha megkérdezi, milyen problémával szeretnénk jönni, miért szeretnénk ultrahangot végeztetni, kardiológushoz menni stb.

Olyan általános tüneteknél, mint például hasfájás, szédülés, vérnyomásprobléma, az egészségügyi asszisztens el tudja dönteni, milyen irányban érdemes elkezdeni a vizsgálódást. Hasfájásnál például lehet az első lépés a hasi ultrahang, szédülés, vérnyomásgondok esetén ajánlatos felkeresni egy kardiológust. Vannak olyan közeli szakterületek, amelyek közt kevesen tudnak különbséget tenni, ilyen például az angiológia és az érsebészet. Az angiológiai inkább belgyógyászati jelleggel fordul az érrendszer betegségei felé, míg az érsebészet természetesen a sebészet eszközeit használja. Tehát egy egészségügyi munkatárs tudja, hogy ha visszérproblémával jelentkezik valaki, érsebészetre kell küldeni, mert ez a szakorvos fog tudni neki terápiát javasolni.

Ne érezzük zavarban magunkat!

Szakterületenként változó a problémák jellege. Természetesen például a bőrgyógyászatnál, nőgyógyászatnál előfordulhatnak kellemetlenebb témák, de ha a telefonban úgy érezzük, hogy az, akivel beszélünk, hozzáértő és megbízható személy, teljes bizalommal fordulhatunk felé. Azért kell elmondani az esetleg kínosabb tüneteket is, mert egy szakképzett egészségügyi asszisztens meg tudja mondani, milyen vizsgálatra vagy szakterületre lehet szükség. (Valószínűleg nagyobb biztonsággal, mint az internetről történő öndiagnózis.) Vannak olyan hölgyek, akik nehezebben osztják meg a tüneteiket egy férfival és urak, akik ugyanígy vannak a női asszisztensekkel, de fontos, hogy ez ne legyen gátló tényező.

Ha a beteg már túl van az első vizsgálaton, a szakorvos továbbküldheti más szakvizsgálatokra, akár külső helyszínekre is. Vagyis a betegnek nem kell aggódnia, hová mehet tovább egy magánorvosi rendelőből, hiszen az ott dolgozó orvosok többségének van kórházi háttere is, a betegek utánkövetése pedig folyamatos.

Akut tünetekkel irány a kórház

- Amennyiben valaki súlyos, esetleg akut tünetekkel jelentkezik be egy magánorvosi rendelőbe, feltétlenül tájékoztatni kell az állapota súlyosságáról és arról, hogy adott esetben kórházba kellene mennie. Jó példa erre az a beteg, akinél egy másik rendelőben ultrahanggal diagnosztizáltak trombózist, és be szeretett volna jelentkezni érsebészetre. Természetesen azonnal kórházba irányítottuk, bár ennek ellenére az illető motorral bejött hozzánk – meséli Hava Róbert. - Egy magánorvosi rendelő is felkészült elsősegélynyújtásra, vagy akár trombózis esetén beadható szerrel is rendelkezik, mégsem szabad súlyos, akut panasszal ilyen jellegű járóbeteg-ellátásra rendelni a betegeket. Ugyanakkor a pácienseknek is meg kell érteniük, hogy bizonyos állapotoknál kórházi ellátásra van szükség. A magánrendelőkre tehát elsősorban szakorvosi rendelőként kell gondolni, és kihasználni a gyors, várakozási idő nélküli, igényes ellátás előnyeit.