Cél a pitvarfibrilláció jobb és korábbi felismerése és gondozása a stroke megelőzésére.
Stroke alakul ki akkor, amikor vérkeringési zavar miatt az agy nem kapja meg az életfontosságú oxigént és tápanyagokat. A negatív folyamat következtében az idegsejtek pár percen belül működésképtelenné válnak, majd pusztulni kezdenek. A stroke jelentős népegészségügyi probléma, önmagában a harmadik leggyakoribb halálok az iparosodott országokban. Emellett a hosszú távú rokkantság egyik fő oka, évente ötmillió embert tesz tartósan rokkanttá a világon (kiterjedt és tartós károsodást eredményezhet: gyengeséget vagy bénulást, a megismerő-gondolkodási funkciók károsodását). Az életkor előrehaladtával párhuzamosan növekszik a stroke kockázata. A stroke jelenlegi gazdasági terhe óriási, az Európai Unió (EU) összes egészségügyi kiadásának 2-3%-át teszi ki.
A pitvarfibrilláció (pitvarremegés) a leggyakoribb tartós szívritmuszavar, a stroke egyik legjelentősebb, kezelhető kockázati tényezője. Jellemzője, hogy a szív pitvarainak ritmusos, koordinált működése megszűnik, a megfelelő erősségű összehúzódások hiányában a vér nem tud teljesen kiürülni a pitvarokból.
A pangó vér hajlamos a rögösödésre, a pitvarfibrilláló betegek szívpitvarában kialakuló vérrög (trombus) pedig a kamrán át a főütőérbe kerül, onnan pedig az ütőerekbe, ahol elakadva érelzáródást (embólia) okoz. Az agyi erekben elakadó vérrög vértelen (iszkémiás) stroke-ot okoz.
Pitvarfibrilláló betegeknél a stroke kockázata ötször magasabb, mint az átlagnépességben. Ha pitvarfibrilláció is fennáll, a stroke miatti halál előfordulása közel kétszer magasabb férfiaknál és háromszor magasabb nőknél, mint nem-pitvarfibrilláló betegek esetén. A pitvarfibrillációhoz társuló stroke súlyosabb, jelentősebb rokkantságot okoz és rosszabb a kimenetele, mint a pitvarfibrilláció nélküli stroke esetében, az egy éven belüli halál valószínűsége 50%.
A jelenlegi kezelés olyan gyógyszerek (K-vitamin-antagonisták) használatára épül, melyeknek korlátai és nehézségei jól ismertek (étel- és gyógyszerkölcsönhatások, rendszeres laboratóriumi ellenőrzés szükségessége), emiatt a stroke megelőzés sokszor elégtelen.
Mivel Európa népessége idősödik és a pitvarfibrillációra hajlamosító betegségek (pl. szívroham) túlélése javul, egyre nagyobb lesz azon idős betegek száma, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve. Előrejelzések szerint az EU-ban az új stroke esetek száma a 2000-ben észlelt évi 1,1 millióról 2025-re várhatóan 1,5 millióra, a pitvarfibrilláló betegek száma pedig 2050-re kb. 2,5-szörösére nő.
Sürgős intézkedések szükségesek a stroke drámaian növekvő klinikai, gazdasági és társadalmi terheinek, illetve az egyénre, a gondozókra és a családokra gyakorolt negatív hatásainak megoldására. Ennek első lépése lehet a pitvarfibrillációban szenvedő betegekkel való kiemelt foglalkozás.
Az „Akció a stroke megelőzéséért" európai egészségügyi szakemberekből (kardiológusok, neurológusok, alapellátásban dolgozó orvosok) valamint a javaslatokat támogató egyénekből és társaságokból (betegképviselők, döntéshozók, egészségügyi gazdasági szakemberek) álló csoport. Célja a pitvarfibrilláció jobb és korábbi felismerésének és gondozásának biztosítása, valamint a pitvarfibrillációhoz társuló stroke megelőzéséhez szükséges hatékonyabb intézkedések és kezelések bevezetése.
Ehhez a nemzetközi kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott, a Magyar Kardiológus Társaság, a Magyar Stroke Társaság és a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság támogatásával.
Az „Akció a stroke megelőzéséért" mozgalmat a Bayer Hungária Kft. támogatja.
Mi a GARFIELD?
A GARFIELD egy nemzetközi regiszter, melynek célja az újonnan diagnosztizált pitvarfibrilláló betegek valós kezelési módjainak felmérése. Ennek során követik a stroke előfordulási arányát, a vérzéses szövődményeket, és a terápiahűséget. A hagyományos K-vitamin- antagonista véralvadásgátló kezelés esetén azt is megfigyelik, hogy a betegek mennyi ideig vannak a megfelelő kezelési tartományban, illetve milyen gyakran kell dózist módosítani.
A regiszterben 50 ország 55 000 betegének adatait rögzítik 2 éves utánkövetéssel. A kezdeményezéshez a közelmúltban Magyarország is csatlakozott számos vizsgálóhellyel. Az első eredmények szerint véralvadásgátló kezelést az arra szorulók 30-36% nem kap.
A hagyományos alvadásgátló kezelésben részesülőknek csupán 43%-ánál volt megfelelő az alkalmazott gyógyszer hatása, ez pedig bizonyítottan kedvezőtlenebb kimenetellel jár stroke előfordulás és halálozás szempontjából.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!