A nyári vakáció után a tanévkezdés nemcsak logisztikai kihívás, hanem komoly érzelmi-pszichés átállás is.
Ahogy közeledik a szeptember, sok szülő fejében egyre gyakrabban bukkan fel a kérdés: vajon hogyan tudnánk megkönnyíteni gyermekünk számára az iskolakezdést? A nyári vakáció után a tanévkezdés nemcsak logisztikai kihívás, hanem komoly érzelmi-pszichés átállást is jelent – nemcsak a gyereknek, hanem a szülőknek is. A nyári lazaságból visszazökkenni a szabályozottabb hétköznapokba, újra beilleszkedni az iskolai közösségbe vagy akár egy teljesen új környezetbe érkezni – ezek mind olyan változások, amelyekre nem lehet „csak úgy” átkapcsolni egyik napról a másikra.
Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ szakpszichológusa szerint az iskolakezdés időszaka természetes módon hozhat szorongást és bizonytalanságot, de tudatos odafigyeléssel sokat tehetünk azért, hogy ez az átmenet biztonságosabb és kiszámíthatóbb legyen gyermekünk számára. „A gyerekek számára a nyár a szabadságról, rugalmasságról, élményekről szól. Ezt követően a tanév beköszönte egy strukturáltabb, szabályozottabb időszakot hoz, ami sokuk számára hirtelen és megterhelő lehet. Különösen igaz ez akkor, ha új közösségbe kerülnek – például iskolakezdéskor, iskolaváltáskor vagy akár egy új tanév új tanáraival szembesülve.”
A szakember szerint ilyenkor fontos, hogy a szülők is reálisan lássák: a nehézségek nem rendellenességek, hanem egy természetes alkalmazkodási folyamat részei. A szorongás, ingerlékenység, alvászavar vagy a teljesítmény iránti túlzott érzékenység gyakori, átmeneti jelek lehetnek. Éppen ezért érdemes már augusztus második felében fokozatosan ráhangolódni az őszi ritmusra. „Nem kell hirtelen teljes fordulatot venni, de segít, ha például a lefekvés és ébredés ideje fokozatosan közeledik a tanévben megszokotthoz, vagy ha beszélgetünk az iskolakezdésről – miközben megőrizzük a nyár lazaságát is”- javasolja a pszichológus.
A felkészülés azonban nem csupán a napirend kérdése. Legalább ilyen fontos az is, hogyan viszonyulunk szülőként ehhez az időszakhoz. „A gyerekek rendkívül érzékenyen reagálnak a mi belső állapotainkra. Ha mi magunk is feszültek vagyunk, ha túl sok elvárással közelítünk, az könnyen átragad rájuk is. A legnagyobb ajándék, amit ilyenkor adhatunk nekik, az a jelenlétünk, a türelmünk és az a hit, hogy képesek lesznek megküzdeni a változásokkal” – hangsúlyozza Budavári Eszter.
Az iskolakezdés gyakran új szerepekkel is jár: az eddigi kisiskolásból felsős lesz, az óvodásból kisiskolás, és minden új szint újfajta kihívásokat hoz. Ezekhez a szerepekhez idő és támogatás kell, nemcsak a gyerekek, hanem a szülők részéről is. Érdemes tehát nemcsak az iskolai teljesítményre fókuszálni, hanem az érzelmi oldalra is figyelni. „Amikor a gyerek kérdez, elbizonytalanodik vagy fél, nem kell mindent megoldanunk helyette. Elég, ha ott vagyunk vele, ha meghallgatjuk, ha komolyan vesszük az érzéseit. Az iskolakezdés nem vizsga, ahol tökéletesnek kell lenni – ez egy folyamat, amiben mindannyian tanulunk.”
A szakember szerint a gyerekek számára sokat segíthet az is, ha a tanévkezdést közös élménnyé tesszük. Közösen vásárolni a füzeteket, táskát választani, beszélgetni arról, ki mire kíváncsi, mit vár az új évtől – ezek mind segítenek abban, hogy a gyerekek aktív részesei legyenek az új időszaknak, ne csak elszenvedői.
Az első hetekben pedig különösen fontos a türelem. „A gyerekek fáradtabbak, érzékenyebbek lehetnek, akár visszahúzódóbbak vagy nyugtalanabbak is. Ez nem azt jelenti, hogy valami baj van – hanem azt, hogy alkalmazkodnak. Ebben az időszakban ne a teljesítményt figyeljük, hanem az érzelmi állapotukat. Adjunk nekik időt, és adjunk magunknak is”- javasolja a Mindwell szakértője.
Végső soron tehát az iskolakezdés nemcsak a gyerekek, hanem valamilyen szinten a család egész életének újrarendeződése. Ha ezt a folyamatot elfogadással, odafigyeléssel és nyitottsággal kísérjük, akkor nemcsak zökkenőmentesebb lehet az indulás, hanem egy jó évkezdés megalapozója is.