Ideje megtanulnunk aludni

A New York-i Egyetem egészségügyi karának kutatói készítettek egy tanulmányt. Azzal kezdték, hogy átnéztek nyolcezer weboldalt, és összeszedték, milyen mítoszok terjednek a pihentető alvásról a neten. Aztán fogták ezeket a tanácsokat, amelyek állítólag az egészséges alvást segítenék elő, és megmutatták őket tudósoknak, akik értenek is ahhoz, hogyan alszik az ember, mi jó neki, és mi nem. Ezek a tudósok aztán rangsorolták ezeket az alváshoz kapcsolódó tévhiteket a szerint, hogy mennyire hamisak és mennyire egészségtelenek, írja a 444.hu. 

A CNN összeszedte a tíz legkárosabbat, amit semmiképpen sem ajánlanak, pedig nagyon sokan csinálják.

A felnőtteknek csak 5 óra alvásra van szükségük

A legjobb állapotban akarsz működni napközben, nem akarsz beteg lenni, nem akarsz mentálisan alulteljesíteni, élvezni akarod az életedet. Ehhez mégis hány órát kell aludnod? - tette fel a kérdést Girardin Jean-Louis, a tanulmány egyik szerzője. Az emberek egy nagy része azt gondolja, hogy 5 óra, vagy annál kevesebb alvás elég.

“Ez a legproblematikusabb felvetés, amit találtunk” - mondta Jean-Louis. Mert nem elég.

Az amerikaiak harmada hét óránál kevesebbet alszik egy nap, pedig a tudósok szerint 7-10 óra alvásra van szüksége a szervezetnek minden éjszaka (ez azért függ a kortól is). Globálisan az alváshiány a népesség 45 százalékának egészségét fenyegeti.

Ha csak 5 órát alszunk, növekszik az esélye a szív- és érrendszeri megbetegedésnek. Egy 2007-es kutatásban több mint tízezer britet vizsgáltak, és arra jutottak, hogy azok, akik 7-ről 5 órára csökkentették az alvással töltött idejüket, egyszerűen duplaakkora eséllyel fognak meghalni.

A kevesebb alvás okozhat

magasabb vérnyomást,

gyengébb immunrendszert,

elhízást,

libidócsökkenést,

hangulatingadozást,

paranoiát,

depressziót,

nagyobb eséllyel alakul ki diabétesz,

stroke,

demencia

és a rák némely fajtája is.

Egészséges bárhol, bármikor elszundítani

Ez már első ránézésre is gyanús: ha valaki elalszik a kocsiban/vonaton/repülőn, az nem egy kipihent ember benyomását kelti, inkább az ellenkezőjét. Ekkor jön a mikroalvás, azaz a test pihenni próbál akkor is, amikor ehhez valójában nem adottak a körülmények.

“A tested olyan kimerült, hogy ha akárcsak egy pillanatra is, de álomba merül” - magyarázta Rebecca Robbins, az egyik kutató. Az álmosságot egy a testben jelenlévő vegyület okozza, az adenozin. Ez folyamatosan termelődik az agyban, az alvás ugyanakkor csökkenti a mértékét, ezért reggel, felkelés után van a legalacsonyabb szinten, ekkor érezzük magunkat a legfrissebbnek. De ha tovább maradunk ébren és kevesebbet alszunk, az adenozinszint nem fog megfelelő mértékben csökkeni, és egész nap álmosak leszünk.

Az agy és a test hozzászokik a kevesebb alváshoz

Nem, nem szokik, hiába erőltetjük. A tudósok szerint a test négy különböző alvási fázison megy keresztül, mind a négy kell ahhoz, hogy helyreállítsa a napközben felhasznált erőforrásokat.

Először jön a könnyed alvás, aztán a test függetleníti magát a környezettől, a harmadik és a negyedik fázisban mélyebben alszunk, ekkor zajlik az álmokkal teli REM-fázis és a mélyalvás.

Ha alkoholt iszunk lefekvés előtt, az segít elaludni

A tudósok szerint elaludni talán segít, de itt vége is a jótékony hatásainak. Viszont az biztos, hogy a hatására megrekedsz az alvási fázisaid elején, és drámian csökken az alvási idő minősége.

“Rendre ki fog húzni az REM- és a mélyalvási fázisból, így egyáltalán nem fogod kipihenni magad” - magyarázta Robbins.

Nem tudsz elaludni? Sebaj, hunyd le a szemed és feküdj az ágyban, majd elalszol!

Első ránézésre ennek van értelme, hiszen ha nem hunyjuk le a szemünket és nem fekszünk az ágyban, akkor semmiképpen sem fogunk elaludni.

Mégis, ha 15 perc próbálkozás után sem tudunk elaludni, akkor muszáj kitalálnunk valamit.

Robbins szerint ez olyan, mintha elmennénk az edzőterembe, ráállnánk a futógépre, de nem csinálnánk semmit. Ráadásul, ha sokáig forgolódunk az ágyban, akkor az agyunk máskor is az álmatlanságra fog asszociálni, ha lefekszünk. A kutató ezért inkább azt ajánlja, hogy keljünk fel, vegyük minimálisra a világítást, és csináljunk valami monoton, agyzsibbasztó tevékenységet. Például párosítsunk zoknikat!

Nem kell rögtön felkelni, ha csörög a telefon, nyomogasd csak a szundit!

Őszintén, ha megszólal a vekker, a legtöbben kinyomják, és megvárják, míg megszólal újra, meg újra, aztán majd egyszer felkelnek. Van, aki az elsőre, van, aki a sokadikra.

“Állj ellen ennek az ingernek, mert ha kinyomod a telefont, akkor a tested visszaalszik ugyan, de az már csak egy nagyon rossz minőségű alvás lesz” - magyarázta Robbins.

Ennek az az oka, hogy reggel a felkelés előtt a test valószínűleg éppen egy REM-fázis végéhez közelít. Tehát álmodsz, de már a végefelé jársz. Ha hirtelen felkelsz, kinyomod a telefont, és aztán visszaalszol, akkor újra visszasüllyedsz egy REM-fázisba, de az már egy új REM-fázis lesz. Amikor a telefon - pár perc elteltével - újra megszólal, akkor pedig közel sem fogsz annak a fázisnak a végén járni, így fáradtabban fogsz felkelni.

Szerencsére van erre az egészre egy nagyon egyszerű megoldás: tedd a telefont a szoba egy távolabbi pontjába, hogy biztosan fel kelljen kelni ahhoz, hogy kinyomhasd!