• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

  • egynapos sebészet
    • Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

      Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

Így betegíti meg a hormonrendszerünket a stressz

Egészségmagazin 2021.03.08 Forrás: Budai Endokrinközpont
Így betegíti meg a hormonrendszerünket a stressz

A folyamatos feszültség bekövetkező hormonális változások, ha tartóssá válnak, komoly egészségügyi problémákhoz is vezethetnek.

A stressz rombol és megbetegít- ezzel mindenki tisztában van, de a mindennapi életben a legtöbben mégsem veszik komolyan, és nem fordítanak elegendő időt pihenésre, kikapcsolódásra, esetleg a megfelelő stresszkezelés elsajátítására. A folyamatos feszültség következtében olyan hormonális változások következnek be, melyek, ha tartóssá válnak, komoly egészségügyi problémákhoz is vezethetnek. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa ismerteti, miként is dől el a stressz miatt az a bizonyos “hormon dominó”.

Fuss vagy menekülj!

Mindenki hallott már a stressz hormonokról, melyek szintje megemelkedik, amint idegesek leszünk. Lényegük a túlélés, a “fuss vagy menekülj” reakció elérése, ami valamilyen fenyegető helyzetben aktivizálódik. Ekkor beindul egy hormonális kaszkád, vagyis több hormon vízesésszerűen egymás termelődését serkentik. Ezzel alapvetően nem is lenne baj, probléma akkor keletkezik, ha a stressz tartóssá válik, így a bekövetkező hormonális változások is folyamatossá válnak, ami igen káros hatással van az egész szervezetre.

Stressz és hormonok

Lássuk, pontosan milyen hormonok mennyisége nő meg stresszhelyzet esetén:

Adrenalin

A mellékvese által termelt adrenalin az azonnali reakcióért felel stresszes helyzetekben- először ennek szintje emelkedik meg (stresszen kívül fizikai megterhelés közben is megnő a mennyisége). Legfőbb feladata, hogy biztosítsa a megnövekedett energiaigényt- ezért tágítja a szív, máj, izmok ereit, míg a veséét, bőrét, lépét csökkenti. Az izmok ekkor összehúzódnak, izzadunk, elsápadunk, a pulzus megemelkedik. Mindemellett fokozódik a zsírégetés és megnő a vér glükóz szintje.

Noradrenalin

Az adrenalin az azonnali válaszkészséget segíti, míg az ingerületátvivő noradrenalin azt, hogy a fokozott figyelem fenn is maradjon. Szintén a mellékvese termeli, és élettanilag hasonló hatásokat okoz, mint az adrenalin, viszont a noradrenalin csakis a szív koszorúereit tágítja, a többit szűkíti.

Kortizol

A kortizol a másik lényeges stresszhormon, melyet szintén a mellékvese termel, és szabályozásáért a hipofízis felel. Termelődéséhez az előbbiekhez képest több idő kell (bár ez is csupán pár perc). Befolyásolja a fehérjék, a glükóz és a lipidek anyagcseréjét, megemeli a vérnyomást, a glükózszintet, azonban az immunrendszert gyengíti.

Milyen problémákat okozhat?

A stressz során bizonyos hormonok mennyiségének megemelkedése természetes és szükséges. Baj akkor van, amikor a stresszhelyzet folyamatos, így a hormonok szintje is tartósan megemelkedik, ami nagy károkat generál (nem csak az endokrin rendszerben, hanem az egész szervezetben).

Milyen problémákat okozhat a stressz?

A tejelválasztásért és a terhesség megtartásáért felelős prolaktin szintje terhesség és szoptatás nélkül igen alacsony. Nagyobb mennyiségét ezen állapotokon kívül okozhatja többek között a túlzott stressz is. Ilyenkor a túl sok prolaktin miatt menstruációs panaszok, teherbeesési nehézségek, indokolatlan tejcsorgás fordulhat elő. A probléma megfelelő stresszkezeléssel orvosolható, ám ha ez nem bizonyul elegendőnek, vagy ha az értékek megkívánják, úgy gyógyszeres kezelés javasolt- mondja dr. Békési Gábor PhD.

A stressz a prolaktin túltermelődésen kívül ösztrogéndominanciát is okozhat. Ez egy olyan állapot, amikor az ösztrogén-progeszteron egyensúlya felborul progeszteronhiány lép fel, és az ösztrogén túlsúlyba kerül. Az állapot napainkban igen gyakori, ami megannyi további problémát generál (pl. mióma, migrén, PCOS, hüvelyszárazság, csökkent libidó, depresszió, hajhullás).

A folyamatos stressz a kortizol szintjére is komoly befolyást gyakorol. A baj az, hogy ha túl sokáig túl sok kortizol termelődik, akkor a mellékvese kifárad, és akkor kortizolhiány lép fel. Ekkor fáradékonyabbak, ingerlékenyebbek és türelmetlenebbek lehetünk. Súlyosabb esetben a hiányzó hormonok pótlása indokolt.

A felsorolt hormonális zavarok sajnos egy idő után más hormonális problémákat vonnak maguk után, így magasabb az esélye annak, hogy egy idő után IR, pajzsmirigy alulműködés is társuljon hozzájuk

Legolvasottabb cikkeink