Így enyhíthetőek az érkárosodás következményei

Hazánkban évente mintegy 8000 végtag-amputációt hajtanak végre – ez háromszorosa a nyugat-európai átlagnak[1]. A beavatkozások zöme lábamputáció, amely mögött leggyakrabban a kezeletlen cukorbetegség áll, de a dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a mozgásszegény életmód szintén súlyos rizikófaktorok. Az érszűkület korai felismerése nagyon fontos. Manapság ugyanis már többféle, egymást kiegészítő terápiás alternatíva – köztük a keringésjavító infúziós kezelés – is rendelkezésre áll, amelyek időben alkalmazva jelentősen javítják a betegek életminőségét és akár csökkenthetik az amputációk szükségességét is.

A perifériás érbetegségek – különösen az alsóvégtagi érszűkület – gyakran alattomos módon, tünetszegényen kezdődnek. Figyelmeztető jel lehet a fizikai terhelésre jelentkező görcsös, izomlázszerű lábfájdalom, amely pihenésre enyhül. A betegség előrehaladtával a panaszok fokozódnak, akár nyugalmi fájdalom, fekély, sebek is megjelenhetnek. Mindenképp indokolt az angiológiai kivizsgálás, ha valaki a fenti tüneteket észleli, de azoknak is javasolt a szűrés, akiknél a családban előfordult már érszűkület vagy egyéb rizikófaktor áll fenn.

A rizikófaktorok – például a cukorbetegség, dohányzás, mozgásszegény életmód, magas vérnyomás – Magyarországon különösen gyakoriak, így az érrendszeri betegségek is kiemelt figyelmet igényelnek. Az amputációk jelentős része ugyanis megelőzhető lenne időben történő felismeréssel, komplex érgyógyászati ellátással és korszerű terápiás lehetőségek – mint a vazoaktív infúziós kezelés – alkalmazásával.

„Az angiológiai szakrendelésen alapos fizikális és állapotfelmérő vizsgálat történik, beleértve a boka-kar index meghatározását is, amely objektív képet ad a lábak keringéséről. Ez az index ugyanis megmutatja, hogy a karon mért vérnyomásértékhez képest a lábon mért vérnyomás milyen értéket mutat. Keringés zavar esetén az alsóvégtagi érték elmarad a felsővégtagban mérthez képest” – mondja Dr. Tersztyánszky Rita, az Affidea Magyarország belgyógyász-angiológusa, járóbeteg-ellátásért felelős orvosigazgatója. „Amennyiben szükséges, további képalkotó eljárások, sőt érfestés is segíti a pontos diagnózist. Ha az alsóvégtagi érszűkület igazolódik, a szakorvos felméri, hogy a beteg alkalmas-e infúziós kezelésre. Ez függ például a szív- és vesefunkcióktól, valamint az érkárosodás mértékétől” – tette hozzá.

Az infúziós kezelésekkel javul a beteg életminősége

A vazoaktív infúziós kezelések célja a keringés javítása, az érkárosodás következményeinek enyhítése. Az infúzióban adott gyógyszerek csökkentik a vér sűrűségét, javítják az erek vérellátását, és lassítják az érelmeszesedés folyamatát. A kúra hossza egyénenként változik: a legenyhébb esetekben 5 alkalom is elég lehet, míg súlyosabb stádiumban 21 kezelés is szükségessé válhat. Lehetőség van továbbá 7, illetve 10 napos kezelésekre is. A kezelés eredményességétől, a páciens tüneteitől függően az infúziós kúra bizonyos időközönként ismételhető.

A terápia eredményessége esetén a páciensek a klinikai tünetek javulásáról számolnak be: nő a fájdalom nélkül megtett járástávolság, csökken a fájdalom, seb esetén gyorsul a gyógyulás és összeségében javul az életminőség.

Az infúzós kezelés előrehaladott máj-, illetve vesebetegség, fokozott vérzéssel járó állapotok és aktív daganatos megbetegedés esetén azonban nem alkalmazható.

A megelőzés kulcsfontosságú

Az érbetegségek megelőzésében kulcsszerepet játszik a dohányzás elhagyása, a vérnyomás és a vércukorszint karbantartása, a rendszeres testmozgás és az egészséges étrend. A rendszeres szűrővizsgálatok segítenek időben felismerni a problémát, amikor még visszafordítható lehet a folyamat. 

[1] https://hunvascdata.hu/