• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Így hat a stressz a hormonjainkra

Egészségmagazin 2020.02.03 Forrás: Budai Endokrinközpont
Így hat a stressz a hormonjainkra

Amennyiben a stressz komolyabb hormonzavarokat okozott, úgy szükség lehet gyógyszeres terápiára is.

Mindenki tisztában van azzal, hogy a stressz - főleg, ha az mindennapos - milyen negatív hatást gyakorol az egészségünkre, hormonrendszerünkre. De vajon pontosan milyen utakon és mire fejti ki hatását? Dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont holisztikus szemléletű endokrinológus főorvosnője ezt ismerteti.

Pozitív és negatív stressz

A stressz szó hallatán a legtöbben valami rossz, destruktív dologra gondolnak, mely szinte észrevétlenül megmérgezi az életünket. Pedig létezik ún. pozitív stressz is, mely motivál és előrevisz, ezért az energetizál, így pozitív érzés is kíséri. Ezzel szemben a negatív stressz rombol, ráadásul állandósulhat is, folyamatos szorongást keltve. Ez sajnos igen rossz hatással van szervezetünkre, hiszen ekkor olyan hormonok szabadulnak fel, mely az egészségünket is befolyásolja. Bár igen hasonló a két stressz és hatásai, ám lényeges különbség, hogy a pozitív stressz rendszerint csak rövid ideig van jelen az életünkben, míg a negatív akár állandósulhat is.

Stressz, adrenalin, kortizol

Stressz során az első körben megemelkedik az adrenalin szintje.

Az adrenalin a mellékvesében termelődő olyan hormon, mely fizikai megterhelés, illetve stressz hatására szabadul fel. Többek között tágítja a szív és a vázizmok ereit (így plusz oxigénhez juttatja a szerveket), fokozza a vércukorszintet, beindítja a zsírégetést. A szervezetet harcolj vagy menekülj üzemmódra kapcsolja. Hirtelen, rövidebb ideig tartó stresszstresszhelyzet esetén van fontos szerepe.

A másik fontos hormon stressz esetén az a kortizol, mely szintén a mellékvesében termelődik és az ember megküzdését szolgálja, hiszen egyfajta (anti)stressz hormon. Mennyisége tartós stressz esetén jelentősen emelkedhet..

Tartós stressz és kortizol hiány

Amennyiben valaki tartós stresszben él, úgy a stresszhormonok szintje folyamatosan magassá válik, ami az egész szervezet működésére hatással van. Olyan betegségeket és kóros állapotokat hozhat létre, mint a szív-és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, sőt,  kutatások szerint a daganat-képződéssel is összefügg, valamint számos hormonális zavar okozója is egyben.

“Tartós stressz esetén a kortizol szintje hosszan a normál tartomány felett van, így egy idő után a kortizolt termelő mellékvese kifárad, így kortizolhiány lép fel, ami gyakran fáradságban, koncentrációs nehézségekben és depresszióban nyilvánul meg”- mondja dr. Bérczy Judit.

Prolaktin emelkedést is okozhat

A prolaktin a tejelválasztásért felelős hormon, szintje csakis terhesség és szoptatás során emelkedik meg. Más körülmények közt igen alacsony szinten van jelen, ám tartós stressz hatására a prolaktin termelés fokozódik. Van, hogy tünetek nélkül áll fenn, de okozhat pl. fáradtságot, libidócsökkenést, menstruációs panaszokat, sőt, a terhesség/szoptatás nélküli tejcsorgást is, mely nem csak a nőknél, hanem a férfiaknál is jelentkezhet (a mellek enyhe megnagyobbodásán kívül). Sajnos manapság igen gyakori problémának számít, és nagyon gyakori oka a sikertelen teherbeesésnek. Megfelelő stresszkezelés elsajátításával, esetleg gyógyszeres terápiával kezelhető, ám érdemes tudni, hogy gyakran pajzsmirigy alulműködéssel, PCOS-sel, IR-rel jár együtt, így ekkor ezek kezelése is szükséges!

Dr. Bérczy Judit hozzátette, hogy a magasabb prolaktin szintet az agyalapi mirigy jóindulatú daganata is okozhatja, így ez irányban is érdemes ekkor vizsgálatokat végeztetni, mivel ilyen esetben ritkán, de csakis a daganat eltávolítása hozhat megoldást.

Csökkenő progeszteronszint, ösztrogéndominancia

A prolaktin szintjének emelkedésével csökken a progeszteron szintje, mely az ösztrogén mellett az egyik legfontosabb női nemi hormon. Amennyiben progeszteronhiány lép fel, úgy menstruációs zavarok, teherbeesési problémák, vetélés, hangulatingadozások jelentkezhetnek, ráadásul a kialakuló ösztorgéndominancia olyan problémákat is okozhat, mint a mióma, migrén, sőt, bizonyos daganatok kialakulásáért is felelőssé tehető.

Mit lehet tenni?

Amennyiben a stressz komolyabb hormonzavarokat okozott, úgy szükség lehet gyógyszeres terápiára is.  Az első és legfontosabb a megfelelő stresszkezelés elsajátítása, valamint a megfelelő életmód kialakítása, melynek a legfontosabb elemei a következők:

• Megfelelő étkezés

• Rendszeres testmozgás

• Szabad levegőn való időtöltés

• Kellő mennyiségű alvás (min.7-8 óra)

• Káros szenvedélyek elhagyása

Legolvasottabb cikkeink