Így készüljünk fel gyermekünkkel a fül-orr-gégészeti vizsgálatra

Még a felnőtteket is szorongással töltheti el, ha fül-orr-gégészhez kell fordulniuk panaszaikkal, érthető, hogy a gyerekek is félnek az orvossal való találkozástól. Kellő felkészültséggel és empátiával azonban nem kell ijesztő élménynek lennie a fül-orr-gégésznél tett látogatásnak sem. Dr. Kiss Sándor audiológus, fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ munkatársa látta el tanácsokkal szülőket.

Mikor forduljunk gyermekünkkel fül-orr-gégészhez?

A légúti fertőzések a gyermekkor leggyakoribb megbetegedései közé tartoznak. Mivel a kisgyermekek immunrendszere még fejletlen, orrfújási technikájuk nem megfelelő, és fülkürtjük anatómiai felépítése eltér a felnőttekétől, ezért esetükben gyakoriak lehetnek a fül-orr-gégészeti megbetegedések.

Mely tünetek észlelésekor lehet indokolt a fül-orr-gégész szakorvos felkeresése?

• A fül fájdalma, váladékozása

•  A hallásfunkció romlása

•  Beszédfejlődési zavarok

•  Az orrot és garatot érintő megbetegedések (elhúzódó orrváladékozás, hurutos köhögés, nehezített orrlégzés, krónikus orrvérzés, az orrmandula vagy garatmandulák vagy krónikus gyulladása)

•  Gégészeti problémák (tartós rekedtség, hangvesztés, gégegyulladás)

•  A fej és a nyaki régió duzzanatai

•  Az orr-és hallójáratba került idegentest

Csecsemők esetében fontos figyelmeztető jel, ha a baba lázas lesz, sokat sír, éjszaka nyugtalan, a füléhez kapkod vagy nehezen táplálható – mondta el Dr. Kiss Sándor, aki néhány praktikus tanáccsal is ellátta a szakorvosi vizsgálattal kapcsolatban az érintett szülőket.

Magyarázzuk el neki, mi vár rá a vizsgálaton!

Az orvosi kivizsgálás a gyermekek számára egy ismeretlen helyzetet jelent, amit gyakran a fájdalommal társítanak, és szorongást okozhat számukra. Fontos tehát, hogy a kicsiket ne érje váratlanul az orvossal való találkozás. Készítsük fel őket a kivizsgálásra, és életkoruknak, érettségi szintjüknek megfelelően magyarázzuk el nekik, hogy mi fog történni velük! Kisgyermekek esetében igyekezzünk minél egyszerűbben fogalmazni: meséljük el, hogy egy olyan doktor bácsihoz vagy nénihez megyünk, aki meg fogja gyógyítani, de ehhez meg kell vizsgálja a fülét, orrát és a torkát. Készítsünk együtt egy rajzot, és mutassuk meg a választott szakorvos fényképét is neki!

Legyünk őszinték!

Stephen King, a nemzetközi hírű író a fül-orr-gégésznél elszenvedett traumatikus gyermekkori élményei miatt úgy véli, hogy egy gyermekkel mindig őszintének kell lennünk, amikor orvoshoz megyünk vele.

Ne mondjuk azt neki, hogy nem fog fájni, fogalmazzunk inkább úgy, hogy „A vizsgálat talán némi kellemetlenséggel járhat, esetleg fájni fog egy picit, de utána jobban leszel.” A mondandónkban hangsúlyozzuk ki, hogy az orvosi rendelő egy biztonságos közeget jelent számára, ahol meg fogják gyógyítani, és kellemetlen tünetei megszűnnek. Biztosítsuk róla, hogy mi is végig mellette leszünk!

Játsszuk el!

Az óvodás és kisiskolás gyermekek a játékok révén teremtik újra maguknak a világot, ami segíti őket a való életben tapasztaltak megértésében és feldolgozásában. Gyermekünk az orvosos szerepjáték révén kipróbálhatja, milyen ügyesen tud mozdulatlanul ülni a vizsgálószékben, és ő maga is megvizsgálhatja a beteg plüssmackókat és játékbabákat.

Bátorítsuk gyermekünket!

Mondjuk el neki, hogy az orvos kérdéseket tehet fel, és bátorítsuk, hogy ő is kérdezzen a szakembertől! A beszélgetésben való részvétel segíthet a szorongás oldásában, és a kontroll-érzését is megerősíti a gyermekben.

Bízzunk az orvosban!

Minél kisebb a gyermek, annál nagyobb kihívást jelenthet számára, hogy elmondja, mi és hol fáj, ezért elsősorban a szakorvos feladata, hogy az apró jelek alapján felismerje, mi állhat a tünetek mögött. A fül-orr-gégészeti kivizsgálás minden esetben egy ismerkedéssel és beszélgetéssel kezdődik, hogy a kis pácines szorongása oldódjék, a szakember elnyerje bizalmát, és együttműködjön vele a vizsgálat során.

Mi történik a gyermek fül-orr-gégészeti vizsgálat során?

A konzultáció során a szakorvos részletesen ki fog kérdezni bennünket a gyermek korábbi betegségeiről, gyógyszereiről, jelenlegi panaszairól, életmódjáról, illetve a családi előzményekről. Ezt követően kerül sor a fizikális vizsgálatokra, a szájüreg, a gége és az orrgarat áttekintésére; a külső orr és az orr belsejének, valamint a fülkagyló és a fültő környékének vizsgálatára. A diagnózis felállításához további vizsgálatokra is szüksége lehet (pl. képalkotó-labor- vagy hallásvizsgálat), valamint krónikus betegség esetén műtéti beavatkozás is szóba jöhet a maradéktalan gyógyuláshoz.

Fontos tudni, hogy a gyermek fül-orr-gégészeti vizsgálatok során a szakemberek a kis páciensek életkorának megfelelő módszereket és eszközöket használnak, és ügyelnek arra, hogy a lehető legkisebb kellemetlenséggel járjon a kivizsgálás.