Így veszíti el a medikus a lelki egészségét

Joggal feltételezhetjük, hogy azok, akik orvosnak tanulnak, jobban odafigyelnek az egészségükre, és egészségesebbek is. Mivel azonban az orvosi szakma a legstresszesebb pályák közé tartozik, nem csoda, ha már a hallgatók is feszültebbek az átlagosnál, a stressz pedig köztudottan rontja a fizikai egészséget is. Az emocionális és motivációs problémák a jövő orvosainak képzésében szorongást okozhatnak, ami végül kiégéshez és romló tanulmányi eredményhez vezethet. Az ilyen negatív folyamatok megállításáért a Semmelweis Egyetem is küzd, a hallgatók már több egészségmegőrző kurzus és mentálhigiénét javító tárgy közül is választhatnak. Ilyen pozitív kezdeményezés a HuMánia Pályaszocializációs Műhely, amely az orvostanhallgatók mentálhigiénés állapotának javítása érdekében létrehozott önkéntes kortársoktató csoport - ismerteti a Semmelweis Figyelő.

Fizikailag egészségesebbnek vallják magukat, mint mentálisan
Már egy korábbi, 2008-as debreceni kutatás is a hallgatók jobb fizikai egészségéről, ugyanakkor magasabb stressz-szintjéről számolt be. A diákok egészségi állapotukat ugyanis a saját bevallásuk szerint 5 százalékban rossznak, 21 százalékban kielégítőnek, 58 százalékban jónak és 16 százalékban nagyon jónak értékelték. Érdekes módon senki sem ítélte nagyon rossznak az egészségi állapotát. A válaszadók 4 százaléka vélte úgy, hogy keveset, 64 százaléka azt gondolta, hogy sokat és 32 százaléka állította, hogy nagyon sokat tett az egészségéért.

A lelki egészséget jellemző átlagpontszámok szerint azonban a mentális funkciócsökkenés gyakoribb az orvostanhallgatók körében. A kutatók szerint lehetséges, hogy az eredményeket az is befolyásolta, hogy az adatfelvétel vizsgaidőszak után történt. Mégis a lelki egészséggel kapcsolatos zavarok magas pontszáma a stresszel való megküzdési mechanizmusok zavarára utal, illetve a hallgatókat érő stressz átlagosan magasabb szintjére.

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatása kifejezetten csak a tanulók lelki egészségét vizsgálta „Kutatásunk két részterületet ölel fel, az egyik a HuMánia Műhely hasznosságának felmérése, a másik a hallgatók társas kapcsolatainak és stressz-szintjének vizsgálata. A HuMánia Műhely hasznosságának felmérése során a HuMániára jelentkező hallgatókat és egy nem, kor és évfolyam szerint megegyező kontrollcsoportot hasonlítottunk össze. A kérdőíveket a kurzus kezdetén, majd a kurzus után fél évvel töltettük ki" - olvasható Rosta Eszter és kollégái tanulmányban.

„A HuMánia hatékonyságvizsgálatakor 2009 és 2010 őszén is kitöltettük a kérdőíveket, így 213 orvostanhallgató adatát dolgoztuk fel. A megkérdezettek közül 75 fő (35%) járt HuMániára. A fennmaradó 138 fő (65%) képezte a kontrollcsoportot. A hallgatók közül 82 (39%) férfi és 131 (31%) nő volt, közülük 168-an jártak az Általános Orvostudományi Karra és 45-en a Fogorvostudományi Karra. Az önkitöltős kérdőíveket anonim módon vettük fel, külön adatlappal, hogy a további utánkövetéshez elérhessük a hallgatókat A hallgatók társas kapcsolatainak és stressz-szintjének vizsgálatát a 2009. őszi kérdőívek alapján végeztük 165, a Semmelweis Egyetemen tanuló orvostanhallgató részvételével" – részletezik az adatokat.

Valóban stresszesek az orvostanhallgatók
Az eredményekből kiderült, hogy az orvostanhallgatók már a pályájuk elején is valóban stresszesek. „Kezdetben a HuMánia-hallgatók jólléte alacsonyabb, egyénre ható krónikus szociális stresszt és az érzelmi központú megküzdést mérő kérdésekben magasabb értéket mutattak, mint a kontrollcsoport. Az utánkövetés eredményei szerint a HuMánia-csoport jólléte tendenciaszerűen emelkedett, kiégési szintjük csökkent. A medikusok 50%-ának életében legalább háromféle stresszor van jelen.

A medikusok 57%-ának jelent problémát, hogy környezetében van olyan személy, aki segítségre szorul, de nem tud számára segítséget nyújtani. Következtetések, az orvostanhallgatók mentálhigiénés állapota rossz. A HuMánia Pályaszocializációs Műhely lehetséges megoldást nyújt a diákok állapotának javítására" - olvasható a tanulmány összegzésében.

Emellett azok a tanulók, akiknek a környezetében súlyos beteg családtag él, a nemzetközi statisztikákkal megegyezően, 13,5 százalékkal magasabb a krónikus társas stressz-szintjük. Ez a kutatók szerint azért is lehetséges, mert az orvostanhallgatóktól, szakmájukból adódóan eleve nagyobb szociális érzékenységet várnak el. Ők ráadásul a kritikus helyzetben hajlamosak evéssel, ivással, dohányzással, illetve másokon levezetni a feszültségüket.

(Az eredeti tanulmány itt olvasható: Rosta és mtsai: Orvostanhallgatók egészség-magatartása. Mentálhigiénés készségfejlesztés a hazai orvosképzésben. Orvosi hetilap 2012. 29. szám 1153–1157. )