• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

      Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

  • egynapos sebészet
    • Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

      Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

Import erősítette a rossz szokásokat

Egészségmagazin Forrás: Weborvos Szerző:

Európa két felén eltérő halálozási görbét mutatnak a szív- és érrendszeri betegségek 1970 és 2000 közötti statisztikái.

Elemzések szerint 1970 óta Nyugat-Európában a kardiovaszkuláris halálozás folyamatos és jelentős csökkenése következett be, míg Kelet-Európában és Magyarországon is e halálozás az 1970-es évektől egészen az 1990-es évek elejéig növekedett, és csökkenés csak ez után volt megfigyelhető. Európa két fele tehát a múlt század utolsó évtizedeiben eltérő halálozási görbét mutat!

A kardiovaszkuláris halálozás leggyakrabban elemzett paraméterei a következők:
A/ koszorúér eredetű halálozás / infarktus, keringési elégtelenség, ritmuszavarok stb./
B/ stroke / agyvérzés, agyembolia stb./
C/ összes kardiovaszkuláris halálozás / koszorúér-, stroke, láb érszűkület, egyéb ér eredetű halálozás/.

Ezek mellett egy negyedik adat az összmortalitás /D/, melynek természetesen része a fent leírt kardiovaszkuláris halálozás, de a traumás, tumoros és egyéb eredetű halálozás is.

Nyugat-Európában 1970-2000 között a koszorúér halálozás  /A/ körülbelül 50 százalékkal csökkent a férfiaknál és 55 százalékkal a nőknél. Átlagosan évente a halálozás csökkenése 1,8 százalék volt.

Magyarországon 1970–től a ’90-es évek elejéig a koszorúér halálozás nőtt  /a férfiaknál 35 százalékkal/, majd körülbelül 1994 óta csökken mintegy évente 2 százalékkal.

Hasonló a stroke mortalitás /B/alakulása: Nyuga-Európában 1970-2000 között a férfiaknál körülbelül 60 százalékkal,  a nőknél több, mint 65 százalékkal csökkent e halálozás, Magyarországon azonban nőtt /a férfiaknál és a nőknél is/ a ’90-es évek elejéig, majd csökkenés következett be. A nők esetében évente a csökkenés több, mint 2 százalék.  A kedvező változások ellenére ma Magyarországon a stroke halálozás még mindig 4-szerese a spanyolokénak.

Az összes kardiovaszkuláris halálozás /C/ Nyugat-Európában 1970 óta a férfiaknál mintegy 50, a nőknél mintegy 60 százalékkal csökkent. Az előbbi átlagosan évi 1,8 százalékot, az utóbbi évi 2 százalékot jelent. Magyarországon a ’90-es évek elejéig e halálozási mutatószám növekedését észleltük a férfiaknál, míg a nőknél kis mértékű redukciót észleltünk, 1994 óta azonban a csökkenés jelentős és folyamatos – mindkét nem esetében évi mintegy 3 százalék!

Végül az összhalálozás /D/ adatai: Nyugat-Európában a férfiaknál évente mintegy 1,3 százalékkal. azaz összesen körülbelül 40 százalékkal csökkent az összmortalitás, a nőknél pedig évente mintegy 1,4 százalékkal.

Magyarországon e mutató is növekedett /főként a férfiaknál/ a ’90-es évek elejéig. Azóta a férfiaknál évente több, mint 1,5 százalékkal, a nőknél évente mintegy 2 százalékkal csökken az összhalálozás.

Természetes következtetés lenne, ha az utolsó évek kedvező tendenciáját a megváltozott társadalmi környezet javára írnánk. Nem írható azonban minden a pszichoszociális változások javára. Az epidemiológiai vizsgálatok arra utalnak, hogy a dohányzás, az étkezési szokások, az elhízás, a rendszeres mozgás jelentősen befolyásolják a kardiovaszkuláris halálozási mutatókat. Az étkezés szerepéről egy példa: 1970 és 1990 között az Európai Unió 1,8 millió tonna vajat, valamint 2,7 millió tonna húst és húskészitményt exportált a kelet-európai országokba. Ezek lakosai pedig elfogyasztották e telített zsíradékot, miközben a kelet-európai étrend a telített zsírok fogyasztásában amúgyis élen járt.

A telítetlen és többszörösen telíteten olajok, a több gyümölcs és zöldség fogyasztása, a dohányzás lassú visszaszorítása, azaz a ’90-es évek második felétől kezdődő, majd érezhető életmód változás kedvező eredményei látszanak megjelenni a javuló kardiovaszkuláris halálozási adatokban. A cél még messze van tőlünk, de legalább járt úton haladunk.

Legolvasottabb cikkeink