• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Infarktus és agyvérzés is lehet a migrén vége

Egészségmagazin Forrás: Weborvos

Egy friss kutatás szerint a migrénben szenvedőknek legalább kétszer nagyobb az esélyük a szívinfarktusra, mint a többi embernek.

Az erős fejfájással küzdők fokozottan ki vannak téve az agyi érelzáródásnak/gutaütésnek is, és hajlamosabbak arra, hogy kialakuljanak náluk a kardio-vaszkuláris betegségek fő rizikófaktorai, köztük a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint. A tekintélyes New York-i Yeshiva Egyetem Orvosi karának munkatársai egy közel tizenkétezer, 18 és 80 év közötti ember bevonásával végzett, átfogó és reprezentatív felmérés eredményeként jutottak a fenti következtetésre.

- A tanulmány fő üzenete a migrénes betegek és orvosaik számára – mondja dr. Ertsey Csaba neurológus, a Magyar Fejfájás Társaság elnöke -, hogy a migrén kezelése mellett külön figyelmet kell fordítani az esetlegesen szintén meglévő kardiovaszkuláris rizikófaktorok, a diabétesz, a magas vérnyomás, az emelkedett koleszterinszint, illetve az elhízás felderítésére és kezelésére. Megijedni azért nem kell – még akkor sem, ha az ún. aurával járó migrén esetében a szívrohamra való hajlam nem is kétszer, hanem háromszor magasabb, mint a görcsös fejfájásrohamok nélkül élők esetében -, ugyanis szerencsére az összes érintettség akár infarktusról, akár stroke-ról legyen szó, a migréneseknek mindössze 2-4 százalékát érintheti.

Viszont már csak emiatt a veszélyeztetettség miatt is érdemes minél előbb kideríteni, hogy akinek rendszeresen fáj a feje, az „csak" fejfájós-e, azaz önálló fejfájás-betegsége van-e, vagy valamilyen más betegség kísérőtüneteként jelenik-e meg nála ez a kellemetlen érzés.

Az önálló fejfájások közül - súlyosságát és előfordulási gyakoriságát tekintve – a többnyire féloldalon jelentkező, lüktető, mozgásra fokozódó, esetleg hányingerrel, hányással, fény- és hangérzékenységgel jelentkező migrén a legfontosabb. Felléphet akár havonta többször, de jóval ritkábban is. Kezeletlen esetben a migrén általában 4 órától akár 3 egész napig eltarthat - a mérsékelten súlyostól az elviselhetetlenség szintjéig terjedő fájdalommal, ami mind a munkavégzést, mind a legegyszerűbb hétköznapi teendők elvégzését is gátolhatja.

Pedig szenvedni felesleges, hiszen van korszerű terápiás segítség. Érdemes a háziorvos beutalójával minél előbb felkeresni az országban működő mintegy 30 fejfájás centrum valamelyikét. Itt hozzáértő neurológus szakorvosok – a migrén diagnózisának felállítását követően – hatékony rohamgyógyszert, azaz a már meglévő fejfájást megszüntető készítményeket tudnak adni a betegnek, amelyek hatékonyan csökkentik a fájdalmat, az émelygést, a fény- illetve hangérzékenységet. A diagnózis után ezt a háziorvos is felírhatja. Azoknak, akiknél nagyon sűrűn jelentkeznek a migrénes rohamok, ajánlottak a megelőző gyógyszerek is, illetve az olyan életmódbeli változtatások (következetes napirend szerinti életvitel, egyes kiváltó, illetve provokáló faktorok kerülése, rendszeres, pihentető alvás, stb.), amelyek ugyancsak a rohamok számát mérséklik.