A legtöbb ember esetében csupán néhány napi kellemetlenséget jelent, míg másoknál komoly komplikációk alakulhatnak ki.
Az influenza a legtöbb ember esetében csupán néhány napi kellemetlenséget jelent, míg másoknál komoly komplikációk alakulhatnak ki, amely akár kórházi ápolást is szükségessé tehet, és halállal is végződhet. Globálisan évente a felnőttek 5-10 %-a érintett, és a gyermekek 20-30%-a betegszik meg a vírus miatt. Három és ötmillió között van a komoly szövődményes esetek száma, és negyed-félmillió ember hal bele a betegségbe a WHO adatai alapján. Minden évben új oltóanyag érhető el, amit az előző szezon adatait elemezve választanak ki. Jelenleg már olyan oltóanyag is elérhető, ami 2A és 2B törzset is tartalmaz, a korábbi 1B-vel szemben, így garantálva nagyobb hatékonyságot – hangsúlyozza Dr. Béres Zsuzsanna : a Budai Oltóközpont orvosa.
Mi az influenza?
Egy vírus okozta, elsősorban a légutakat érintő fertőző megbetegedés, amely jellemzően a téli időszakban okoz tömeges esethalmozódást.
Milyen típusai léteznek?
A — a leggyakoribb típus, nem csak embereket képes megbetegíteni, a világjárványok kialakulásáért felelős
B — csak emberről emberre terjed, gyakran okoz szezonális járványokat
C — kevésbé súlyos megbetegedéseket okoz, csak ember patogén.
Mik a betegség tünetei?
Láz, fejfájás, izomfájdalom, kezdetben száraz köhögés, torokfájás, hasmenés, hányás, rossz közérzet, orrfolyás. Nem igazán típusosak, bármelyik hiányozhat is akár. A tünetek alapján nem igazán különíthető el a betegség egyéb, ebben az időszakban jellemzően szintén megbetegedést okozó vírusoktól, amit a köznyelv gyakran „megfázásnak” hív. Ezek hátterében egyéb kórokozók állhatnak: entero, rhino, parainfluenza, stb.
Hogyan terjed a betegség, mit tehetünk, hogy csökkentsük a kialakulásának a valószínűségét?
Elsősorban cseppfertőzéssel, ami azt jelenti, hogy a beteg ember köhögésekor, tüsszentésekor nagyszámú vírus kerül, úgynevezett aerosol cseppecske formájában a levegőbe. Ezt az egészséges ember belélegezheti, illetve a környezetünkben levő tárgyak is szennyezetté válhatnak. A vírus így más szervezetébe is képes bejutni, és azt megbetegíteni. Javasolt a papírzsebkendő használata, amit minden használat után a szemetesbe kell dobni, és minden alkalommal újat, tisztát ajánlott használni. Fontos a gyakori kézmosás, szellőztetés, illetve bizonyos felületek (pl. kilincs) gyakori fertőtlenítése.
Mikortól és meddig fertőz a beteg ember?
A tünetek megjelenése előtti napon is, és még általában az azt követő 3-5 napban is biztosan, a gyermekek akár tovább is.
Milyen súlyos következményei lehetek a betegségnek?
Elhúzódó légúti infekciók (köhögés), tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, kiterjedt egész szervezetet érintő fertőzés, ami halálos kimenetelű is lehet.
Mi a legnagyobb gond az átvészelt betegséggel?
Soha nem tudhatjuk előre, hogy kinél alakulnak ki szövődményes esetek. Gyakori az egyéb bakteriális, virális úgynevezett felülfertőződés, ami jelentősen rontja a beteg állapotát, a gyógyulást nagyon elhúzódóvá teheti, növeli a kórházi elhelyezés időtartalmát, és a halálesetek számát is. A betegséget követően hosszú hetekre sokkal sebezhetőbbé válunk minden egyéb, ebben az időszakban cirkuláló légúti kórokozóra, ami kellemetlen időszakot jelenthet számunkra.
Kik vannak fokozott veszélynek kitéve?
A krónikus betegek, kismamák, a 65 év felettiek, csecsemők, gyermekek, de sajnos előfordulhat önmagát fittnek gondoló személyek esetében is, bármely életkorban.
Mit tegyen a beteg ember?
Másokért: figyeljen arra, hogy ne betegítsen meg másokat! (Papírzsebkendő használata megfelelő módon, gyakori kézmosás…)
Önmagáért: csak tüneti kezelés javasolt, antibiotikum csak a szövődményes esetekben szükséges. Lázcsillapítás, folyadékpótlás, ágynyugalom segítheti a mielőbbi gyógyulást.
Miért biztonságos az oltóanyag?
Nagyon kevés vakcina esetében oltunk terhesség alatt, a kellő tapasztalat hiányában. Az influenza vakcina bizonyos típusai esetében azonban több vizsgálat is igazolta, hogy az oltás nem csak a mamát, hanem a babát is védi fél éves koráig az influenza vírussal szemben, ha a mama oltott volt. A védőoltás elmaradása miatti kellemetlenégek lényegesen jelentősebbek, komolyabbak lehetnek, mint az oltást következtében esetlegesen kialakuló jelenségek. Melyek lehetnek: láz, bőrpír, duzzanat a szúrás helyén, ritkán múló rossz közérzet - mondja a Budai Oltóközpont oltóorvosa.