Influenzaoltás: miért ilyen nehéz?

Nemrégiben készült egy felmérés, amiből kiderül, az emberek rettegnek a tűtől, lett légyen az bármilyen vékony, nem veszik komolyan az esetleges szövődmények elkerülését szolgáló megelőzést. Mindenféle ólmot, higanyt stb. képzelnek a vakcinában megtalálni, olyan anyagokat, amelyek nincsenek is ott. A lényeg a hárítás.

Az okok között sok mindenre bukkanunk. Például van már egyesület, amely arra szerveződött, hogy mindenkit lebeszéljenek a védőoltás beadatásáról. Szervezetten teszik, a média – ez „hír", ezen lehet csámcsogni, a családban, a munkahelyen, a szomszédokkal a témát „megrágni" – persze felkapja. Kontra, rekontra…, legfőképpen a nyilvánosság előtt hangzanak el a valósággal éppen nem egyező állítások, félelemkeltések.

Azután, nincs mit szépíteni a dolgon, ott vannak az egészségügyben dolgozó, igazán jó szándékú, ám a helyzet magaslatán nem lévő szakemberek. Amikor pandémiás félelmekről volt szó, világméretű fertőzés veszélyéről, többen megbetegedtek, s legfőképpen terhesek és idősek, akkor megannyi háziorvos elzárkózott attól, hogy a vakcinát beadja a kliensének. Nem ért egyet vele, hát nem tette. Akkor szintén hangos volt a média a pro és kontra érvekkel. Olyanokkal, amelyeken nem szabadott volna vitatkozni, hanem az orvosnak a kötelességét tenni és beoltani a még nem beteg embereket. Vannak helyzetek, amikben nem lehet mentség, hogy az orvosegyetemen a védőoltásokat csupán hatodévben és kis óraszámban okítják, akkor, amikor a hallgatók már a diplomamunkájukra és nem a megelőzés fontosságára koncentrálnak.

Ki az, aki tudomásul veszi, elfogadja, hogy a másik szülő felelőtlensége miatt az ő csemetéje is beteg lesz. Ahogy Ócsai Lajos, az ÁNTSZ főosztályvezetője egy mai rendezvényen mondta, „két lábon járó terrorista a gyerek". Egymást fertőzik a közösségbe járók. Anyuka, apuka retteg, fél hiányozni, mert elveszíti állását és inkább kúpot ad lázas csemetéjének, úgy küldi iskolába. A kúptól persze a láz csak néhány órát csillapodik, a fertőzés viszont átvonul a bölcsin, az ovin, az osztályon. A gyerek hazaviszi a kórt, továbbadja a nagyobb, kisebb testvérein, majd az állásukat féltő szüleinek, s ha sikerül a gyenge immunitással bíró idős nagyszülőknek is. A család tömegközlekedésen utazik, prüsszög, tüsszög, köhög, krákog – legritkább esetben zsebkendőbe –, mindent megfog kapaszkodásuk során, minden bacit, vírust továbbad a vétlen utasoknak. Pontosabban, nem vétlenek. Hozzájuk is el kellene jutni a védőoltás beadásának fontosságáról szóló híradásoknak. Venni a fáradtságot és elbattyogni a háziorvoshoz, kicsiknek, nagyoknak, középkorúaknak és időseknek az akár életet mentő vakcinát beadatni.

Talán a kevés idővel rendelkezők a Sanofi által egyelőre 25 helyszínen működtetett helyszínen, az úgynevezett Oltópontokon megszerezhetik az oltás. Ezek egyéb között arra szolgálnak, hogy ne lehessen kifogás a rendelők zsúfoltsága, a „Jaj, kérem, erre nekem nincs időm!"

Az influenzajárvány hamarosan eléri hazánkat…, nem felejthető, hogy minden évben halottakat siratnak családok. Nem kell, hogy így legyen. Ha ma beadatják az influenza elleni vakcinát, az 2 hét múlva hatni kezd, s egy évig az efféle fertőzéstől a védőoltás „birtokosa" védett lesz.

- Krasznai Éva -

Influenzaoltás: miért megy ilyen nehezen? 

A helyzetet elemzők többféle magyarázattal szolgálnak, a tűszúrástól való idegenkedéstől a vakcinákat és a betegséget övező téves hiedelmekig. A Nielsen piackutató cég a sanofi-pasteur megbízásából országos lakossági felmérésben kereste a választ arra a kérdésre: mi befolyásolja azt, ki oltatja be magát és ki nem?

Országos reprezentatív mintán kérdezték a 18-59 éves felnőtteket (800 fő), illetve a 0-17 éves gyermekek anyukáit (157 fő) a betegség megítéléséről és az oltást gátló tényezőkről. A válaszok tanúsága szerint a felnőttek 14 százalékos arányban részesültek oltásban 2010. szeptember és 2011. február között. A beoltottsági arány a gyermekek esetében magasabb, 25 százalék közötti volt.

Az adatok elemzése mutatta, hogy a beoltottság felnőttek között az életkorral, a jövedelmi helyezettel és az iskolai végzettséggel együtt növekedett, a gyerekek esetében hullámzóak számok: míg a kicsiket (0-3 éves korig) 26 százalékban vitték ezért az anyukák a gyermekorvosi rendelőbe, a 4-8 éveseket már csak 22 százalékban, a 9-17 évesek ismét 26 százalékos arányban kaptak oltást. Innen zuhan a beoltottsági ráta a 18-29 éves korosztályban 9 százalékra.

A statisztika megmutatta azt is, hogy az influenza szezonban gyakorta elhangzó figyelmeztetés a veszélyeztetettekről mégsem hiábavaló, a felnőttek átlagos, 14 százalékos beolttottságához képest jóval többen (20%) kértek védőoltást azok, akiknek olyan alapbetegségük van, amely miatt a magas lázzal járó fertőzés komoly kockázatokat rejt, így a szívbetegek, a cukorbetegek és zömmel a magasvérnyomásosok. A terhesség vagy a vesebetegség mindössze 1 százalékban játszott szerepet abban, hogy vakcinációval kerüljék el a nagyobb bajt.

A kutatás további részleteiről itt olvashat.