Ínyencek, szűkülködők és nemtörődömök

 A GfK Hungária legfrissebb, étkezési szokásokat felmérő, tanulmányának adatai jól tükrözik a napjainkban jellemző életmódot, a korábbiakhoz képest átalakuló „napirendet". 2005-höz képest jelentősen többen vannak, akik fő étkezése ebéd helyett a vacsora, illetve a magyarok csaknem harmada bevallottan rendszertelenül étkezik - áll a cég összefoglaló beszámolójában.

A GfK Hungária Piackutató Intézet „Étkezési szokások" Jelentésében kétévente vizsgálja a magyarországi étkezési szokásokat. Kiemelkedő fontosságú téma ez, hiszen a háztartások egy főre jutó éves kiadásainak legnagyobb arányát – mintegy 22,8 százalékát – 2005-ben is élelmiszervásárlásra fordították. Igaz bár, hogy ez az arány 2000 óta a „hírközlés és közlekedés" költségeinek javára fokozatosan csökkent, de még mindig az élelmiszerre költött összegek képviselik a legjelentősebb arányt a háztartások költési szerkezetében.

A kutatás kezdetét jelentő 1989-hez képest folyamatosan formálódnak, alakulnak a hazai étkezési szokások. Minden második honfitársunk napjában háromszor étkezik. A naponta négyszer, vagy annál gyakrabban étkezők aránya folyamatosan növekszik (jelenleg 37 százalék), ami arra enged következtetni, hogy a köztes étkezések és a snack-fogyasztás jelentősége nő.

A legfrissebb Étkezési szokások tanulmány adatai átalakuló „napirendünk" ékes bizonyítéka. A Jelentés szerint a magyar felnőttek 31 százaléka „inkább rendszertelenül eszik". A fő étkezések közül továbbra is az ebéd az, melyet a többség nem hagy ki, bár jelentősége 2005-höz képest jelentősen csökkent a vacsorát előnyben részesítők javára. Míg 2005-ben a megkérdezettek 72 százaléka ebédelt és 28 százaléka tartotta a vacsorát fő étkezésnek, ez az arány 2007-ben 64 százalék és 36 százalékra változott.

A 2005. évvel összevetve többen vannak, akik soha nem reggeliznek (9 százalék). A többség – 53 százalék – továbbra sem tízóraizik, ellenben 2 százalékponttal nőtt a minden nap tízóraizók hányada. A legtöbben (66 százalék) továbbra is minden nap meleg ebédet fogyasztanak – a hideg ebéd népszerűsége lényegesen kisebb (8 százalék fogyaszt hideg ebédet minden nap, 53 százalék alkalomszerűen, 39 százalék pedig soha).

A köztes étkezések közül az uzsonna a tízóraihoz hasonló adatokat mutat: 9 százalék minden nap uzsonnázik, 37 százalék alkalomszerűen és 54 százalék soha. A meleg vacsorát fogyasztók aránya a többi fő és köztes étkezéshez képest változott a legnagyobb mértékben. A 2005-ben mért 27 százalékhoz képest idén már 31 százalékot ért el a minden nap meleg vacsorát fogyasztóké; 58 százalékról 56 százalékra csökkent a meleg vacsorát alkalomszerűen és 15 százalékról 13 százalékra meleg vacsorát soha nem fogyasztók aránya.

A tíz legszívesebben és leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek rangsorában is történtek változások. A hagyományos főzött levesek 2005-höz képest kedveltebbek csakúgy, mint a sajtok, tésztafélék és a szárazáruk (szalámi, kolbász). A kedveltségi tízes listán az előző mérési időszakhoz képest lejjebb csúsztak a szárnyasok, a burgonya, gyümölcs, zöldség. Ugyanakkor gyümölcsöt, ásványvizet az előzőekhez képest gyakrabban; teát, tejet és zöldségeket viszont ritkábban fogyaszt a lakosság. A leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek első három helyezettje változatlanul a fehér kenyér, kávé és a hagyományos főzött leves.

Étkezési szokásaik alapján 6 jól elkülöníthető csoport rajzolódik ki, amely csoportok azonban kor, jövedelem és aktivitás alapján is jól jellemezhetőek. (A szegmentáció statisztikai klaszteranalízis módszerrel megállapítható, hogy az elmúlt két évben az egészségtudatosság nem fejlődött, az emberek alapvetően egzisztenciális lehetőségeik szerint étkeznek.)

A két legnagyobb csoport – a lakosság 47 százaléka – a "kiegyensúlyozott középutasok" és a „gondoskodó háziasszonyok" csoportjába sorolható. Fő jellemzőjük, hogy tradicionális magyar ételeket fogyasztanak, rendszeresen táplálkoznak és főétkezésük az ebéd.

A lakosság 30 százalékát napjaink rohanó világába beilleszkedő „ínyencek" alkotják, akik főként magas jövedelmű, karrierjükön dolgozó fiatal férfiak; és a „szinglik" csoportja, akik a fiatal egyedül élő, főleg felsőfokú végzettségű nők közül kerülnek ki. Ők rendszertelenül étkeznek, fő étkezésük az esti órákra esik, ám a „szinglik" jellemzően egészségtudatosan táplálkoznak, az „ínyencek" viszont előnyben részesítik a különleges ételeket.

A válaszadók 14 százaléka a „szűkösen táplálkozók" csoportjába tartozik. Ők az alacsony életszínvonalon élők köréből kerülnek ki és táplálkozási szokásaikat a szűkös anyagiak határozzák meg.

A legkisebb szegmens, 9 százalékos részaránnyal, a „nemtörődömök" csoportja: rendszertelenül táplálkoznak, nem figyelnek sem testsúlyukra, sem az egészséges táplálkozás követelményeire. Ezt a csoportot főleg fiatal, középfokú végzettségű férfiak alkotják.