Iskolakezdés: legalább négy hét kell a visszaszoktatáshoz

Mire figyeljünk oda gyermekünknél, okozhat-e betegséget az iskolai stressz, van-e megoldás a fáradtságra? Dr. Kőnig Róbert gyermeksebész, a 2019-es Szent-Györgyi Albert Orvosi Díj Különdíjasa  ad választ az ilyenkor felvetődő kérdésekre.

Milyen veszélyei vannak az iskolakezdésnek?

Alapvetően azt kell észben tartanunk, hogy a gyerekek nem úgy látják az összefüggéseket, mint mi, hajlamosak elfelejteni a számukra nem fontos dolgokat. Például a zebrán való átkelést. Ugyanez a helyzet az iskolakezdéssel. Újra meg kell nekik tanítani a szabályokat: az iskoláig és onnan hazáig a közlekedést, az iskolában, a folyosókon, a szünetben való viselkedést. Tapasztalatom szerint kb. 4 hét alatt rázódnak bele újra a régi kerékvágásba.

Milyen vizsgálatokat érdemes elvégezni iskolakezdéskor?

Ma Magyarországon a védőnői és gyermekháziorvosi rendszer folyamatosan monitorozza a gyermekek egészségügyi és mentális fejlődését. Ha nem találunk a nyár folyamán valamilyen aggasztó tünetet a gyermekünknél nem gondolom, hogy külön vizsgálatokat kellene végezni.

Milyen jelekre figyeljünk oda?

Minden szülő figyeli a gyermekét folyamatosan. Nézzük a tartását, hogyan fut, guggol biciklizik. Gond lehet, ha például sántít. Ha nem ugyanannyit fut, mint a társai a játszótéren. De látásproblémákra utalhat, ha hunyorogva néz a távolba, vagy rajzolás után levertebb, sokat pislog fejfájásra panaszkodik. Természetes, hogy a korán keléstől az első hetekben fáradtabbak nyűgösebbek a gyerekek, de ha hónapokig húzódik ez a tendencia az is odafigyelést érdemel.

Mit tegyünk, ha nem szűnik a fáradtság?

A fáradtság velejárója a túlterhelésnek. Első lépésben erről kell elgondolkodnunk. Meg kel vizsgálnunk, hogy a gyerek napirendje nem ütközik-e a családi élet ritmusával. Nem kap-e túl sok külön feladatot. Beszélgessünk a pedagógusokkal. Ők egy másik környezetben látják a lányokat, fiúkat, más arcát mutatja gyermekünk, másképp viselkedik az iskolában, mint otthon, a pedagógussal való eszmecsere mindenképp hasznos lehet. Ha ezeket megtettük, a problémákat átgondoltuk és megoldottuk, ennek ellenére úgy érezzük, hogy gyermekünk még mindig indokolatlanul fáradt, akkor érdemes orvoshoz fordulni.

Mit tehetünk, hogy „bírja” az iskolát?

Az iskolák ma Magyarországon egy meghatározott rend szerint működnek. Fontos a kicsiknek is e köré szervezni az életritmusát. Gondolok itt arra, hogy mikor feküdjön le, mikor kelljen fel. Az étkezéseket is fontos a megváltozott rendhez igazítani. Sok gyümölcsöt és zöldséget egyenek. Lehetőleg frissen. Divat ma leterhelni a gyermekeket házi feladatokkal, külön órákkal, sporttal. Nem vagyok ennek a híve. Ne felejtsük el, hogy ők gyerekek! Engedjük meg nekik, hogy élvezzék ezt a csodás életszakaszt!

Állhat-e betegség hátterében az iskolai stressz?

Praxisomban rengeteg olyan gyerekkel találkozom, akinek a panaszai mögött iskolai stressz áll. De a magánéleti változás is okozhat hasonló tüneteket. Egy valamire mindig felhívom a szülők figyelmét. Ha a gyerekünk azt mondja, hogy neki fáj vagy rossz akkor azt el kell hinni! Mert lehet, hogy nincsenek testi okok amögött, amit éreznek a kicsik, de ők azt az érzést valódinak élik meg. Ilyenkor a beszélgetés a legjobb gyógyszer. Beszélgessünk velük, sokat! El fogják mondani mi a probléma.

Mit tehetünk, ha gyermekünk krónikus betegségben szenved?

Mindenképpen tudnia kell róla az iskolának! Beszéljünk az osztályfőnökkel, az igazgatóval. És nem utolsó sorban egy-egy ilyen beszélgetésen vegyen részt maga a gyermek is, akiről szó van. (Fotó: Hajdú D. András)