Ismerjük fel az átmeneti agyi keringészavar (TIA) tüneteit!

Az átmeneti agyi keringészavar, a TIA (vagy közkeletű nevén ministroke) ugyanolyan tünetekkel jár, mint a stroke, de ezek a tünetek  néhány perc múlva, legkésőbb 24 órán belül megszűnnek. Miért fontos mégis, hogy tudjunk róla, ha lezajlott? Dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa válaszol a kérdésre.

Ezek lehetnek a TIA tünetei

Ahogyan a stroke-nál, úgy a TIA (transiens ischaemiás attack) esetében is jellemzően hirtelen kezdődnek az idegrendszeri tünetek, az alább felsorolt jelenségek egyéni kombinációja:

- Az arc egyik oldala lebénul, az érintett nem tud szimmetrikusan mosolyogni, az egyik szájszéle és/vagy szeme lekonyul, a nyelvét nem tudja kinyújtani, nyelési nehézséggel küzd.

- Az érintett nem képes felemelni vagy megtartani mindkét karját, mert gyengeséget érez az egyikben, esetleg nem is tudja mozgatni azt.

- A beszéd zavarossá, elmosódottá válik, az is elképzelhető, hogy a beteg szándéka ellenére sem tud megszólalni. 

- Egyensúlyzavar, járási nehézség, esetleg fejfájás, látászavar is jelentkezhet.

Nem feltétlenül mutatkozik meg egyszerre minden tünet, de ha többet is felfedezünk, az könnyen utalhat stroke-ra vagy TIA-ra.  Ha a panaszok néhány percen belül elmúlnak és nem annyira erőteljesek, könnyen lehet, hogy „csak” az utóbbi jelenségen, vagyis az átmeneti agyi keringészavaron estünk át. Ebben az esetben is mindenképpen mentőt kell hívni, mert nem tudhatjuk, hogy TIA-ról van-e szó, vagy továbbfejlődnek a folyamatok és valódi stroke alakul ki. Dr. Jakab szerint a TIA esetében nem pontosan meghatározható percekről van szó, hanem arról, hogy a folyamat reverzibilis (visszafordítható), tehát relatíve gyorsan – esetleg akár percek alatt – elmúlnak a tünetek. Pontosan ebben áll a veszély is, hiszen a beteg sokszor csak egy múló kellemetlenségre emlékezik, és nem érzi fontosnak a kivizsgálást.

Miért fontos tudni a lezajlott TIA-ról?

- Mivel a TIA tünetei 24 órán belül rendeződnek, sokan úgy gondolják, ezzel túl is vannak az egészen és nem érzik szükségét a kivizsgálásnak. Holott nem lenne szabad félvállról venni az átmeneti jelenséget sem – hangsúlyozza dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa. – Igaz ugyan, hogy sok, komoly vagy akár végleges károsodást okozó stroke előtt nincsen enyhébb TIA, azonban minden harmadik esetben azoknál, akiknek TIA-juk volt, később a stroke is bekövetkezik. Ez általában a TIA-t követően egy éven belül kialakul. Ezért minden TIA-t nagyon komolyan kell venni, ki kell vizsgálni – többek közt Holter EKG-val, szívultrahanggal, a feltétlenül szükséges neurológiai és véralvadási vizsgálatokkal - és bizonyos esetekben kezelésre is szükség van. Fontos a vérnyomás megfelelő beállítása, az esetleges szívbetegség megfelelő kezelése, rendezni kell a kóros vércukor- és vérzsír-értékeket. Néhány betegnél szükség van a vérlemezkék összecsapzódását gátló gyógyszeres kezelésre, és gyakorlatilag mindenkinél elengedhetetlen a megfelelő életmód kialakítása.

Sok rizikófaktor kiküszöbölhető

Számos rizikófaktor is hozzájárulhat a TIA és a stroke kialakulásához, mint például:

- a dohányzás,

- magas vérnyomás,

- túlsúly, elhízás,

- magas koleszterinszint,

- alkoholizmus,

- bizonyos szívritmuszavarok, főként pitvarfibrilláció,

- cukorbetegség,

- idősebb kor (60 év felett gyakoribb)

- férfi nem,

- családi halmozódás.

Mint látható, számos olyan rizikófaktor létezik, amely életmódváltással kiküszöbölhető. Ez már csak azért is nagyon fontos, mert a kockázati tényezők és hajlamosító betegségek megfelelő kezelésével a stroke kialakulásának kockázata akár 80 százalékkal is csökkenthető!