A négy legfontosabb egészséges életmód-faktort: dohányzás, fizikai aktivitás, táplálkozás és testsúly.
Újévkor hajlamosak vagyunk olyan fogadalmakat tenni, amelyekről előre sejtjük, hogy úgysem fogunk kitartani mellettük. Dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ életmód orvosa szerint, ha a négy legfontosabb életmódbeli szabály betartásában van segítségünk, nincs szükség extrém vállalásokra.
Nem csak fittebbek lehetünk, de tovább is élhetünk
Eddig is közismert volt, hogy az egészséges életmód jobb életminőséget, gyorsabb gyógyulást, több, egészségben eltöltött évet, sőt akár hosszabb életet is eredményezhet. A kutatások szerint akár 15 évvel is tovább élhetnek azok, akik figyelnek az egészségükre. Az American Journal of Clinical Nutrition című lapban jelent meg korábban a cikk, amely a Maastricht-i egyetem tudósainak kutatásairól számolt be. A szakemberek szerint azok a nők, akik mediterrán diétát folytattak, nem dohányoztak, és megtartották az egészséges súlyukat, 15 évvel tovább élnek, mint kevésbé egészségesen élő társaik. Érdekes, hogy ugyanilyen összehasonlításban az egészségtudatosabb férfiak szintén hosszabb életre számíthattak, de „csak” 8,5 évvel.
A kutatók így összegezték a négy legfontosabb egészséges életmód-faktort: dohányzás, fizikai aktivitás, táplálkozás és testsúly. A kutatás vezetője szerint eddig csak kevesen tanulmányozták ezen faktorok kombinációjának és a halálozásoknak az összefüggését. Ők maguk ezt több, mint 120 ezer személy megkérdezésével tették, akiket 1986 óta vizsgáltak ebből a szempontból.
Amikor összehasonlították a legegészségesebben élő nők adatait a legkevésbé egészségesen élőkkel, a tudósok arra jutottak, hogy az utóbbiaknak megnégyszereződött a halálozási rizikója, míg a férfiaknál 2,5-szer nagyobb volt az esély a végzetes kimenetelű betegségre, ha nem a 4 faktor szerinti életmódot folytattak.
Ez legyen a 4 legfontosabb fogadalmunk az új évre
Rendszeres mozgás
Az American Cancer Society heti 150 perc alacsony-közepes intenzitású vagy 75 perc közepes-magas intenzitású fizikai aktivitást ajánl a daganatos betegségek megelőzéséhez. De azoknak, akik korábban semmi sem mozogtak, nem kell megijedniük vagy a lehetetlenre vállalkozniuk. A SHARE nevű szervezet szakemberei szerint már a heti egy alkalommal végzett mozgás – ami jóval kevesebb, mint az aktuális ajánlás – csökkentheti a cukorbetegség, a szívbetegség és az agyi érbetegségek kockázatát. Ez azt jelenti, hogy a középkorú és idősebb emberek mozgástól való félelmét érdemes azzal eloszlatni, hogy kezdetben az is elég, ha hetente egy alkalmat találnak a megfelelő formájú, például csoportban végzett aktivitásra.
Az egészséges testsúly megőrzése vagy fokozatos visszaszerzése
A normál testsúly meghatározása személyfüggő, de általánosságban elmondható, hogy a testtömegindex-nek, vagyis BMI-nek 18,5-25 közé kell esnie. Efölött túlsúlyról, 30 feletti értéknél elhízásról beszélünk. Ez önmagában is fontos rizikófaktora számos betegségnek, például diabétesznek, emésztőrendszeri-, daganatos- és mozgásszervi betegségeknek. A túlsúlyos embereknél a szívbetegség kétszer, az elhízottaknál már háromszor gyakoribb, mint a normál testsúlyúaknál. Éppen ezért fontos a testsúlycsökkentő program, ami sohasem drasztikus fogyókúra, hanem szakszerűen felépített, személyre szabott és főként hosszú távon is betartható életmódváltás.
Kiegyensúlyozott étrend
Ma sok szakember leginkább a mediterrán étrend előnyeit hangsúlyozza, amely főként zöldségekre, gyümölcsökre, olajos magvakra, halakra, egyszeresen telített zsírokra, kevés húsra épül és az alkoholbevitelt is korlátozza. Ez az étrend és az ehhez nagyon hasonló DASH-diéta bizonyítottan csökkenti a szív-érrendszeri betegségek, az Alzheimer- és a Parkinson-kór rizikóját, valamint gyulladáscsökkentő hatása miatt nagyon jól beválhat a gyulladásos betegségek terápiájában is. A táplálkozásunk tehát gyógyíthat, és olyan változásokat hozhat az életünkbe, amelyek az egészségünkre, közérzetünkre is kihathatnak – ehhez azonban érdemes dietetikus segítségét is igénybe venni.
A dohányzás mellőzése
Talán ez az egyik legnehezebb „tétel”, ugyanis a leszokás ez esetben nem fokozatos, hanem drasztikus kell, hogy legyen. Ahhoz, hogy könnyebben átvészeljük a nehéz heteket, érdemes mentális segítő szakember, életmód orvos segítségét is kérni. Az is erőt adhat, ha tudjuk, hogy napi 20 szál cigaretta 40-50 %-kal növeli a szívkoszorúér-betegség és a stroke kockázatát, és gyakorlatilag nincs még elfogadható, kis kockázatú mennyisége a dohányzásnak. A rendszeres testmozgás a dohányzásról való leszokásban is segíthet.
- Mára bizonyított tény, hogy az egészséges, megfelelően kialakított életmóddal nem csak megelőzni, de gyógyítani is lehet a már kialakult betegségeket - ismerteti dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ életmód orvosa. – Mielőtt azonban bárki meggondolatlanul belevágna egy újévi életmódváltásba, fontos tájékozódni az általános egészségi állapotáról. Az életmód orvoslás éppen azt a célt szolgálja, hogy akár alapbetegségek, akár kevésbé jó fizikai állapot esetén alapos felmérés és tesztek után kialakíthassa az adott személy számára legoptimálisabb életmódot, mozgás- és étkezési programmal egyaránt.