Magyarországon ma jogszabály tiltja az olcsóbb, humánusabb, és világszerte elfogadott kezelési mód alkalmazását.
Nyitott kapukat döngetnek, ám egyelőre a lépcsőn kénytelenek várakozni azok a szakorvosok, akik ráunva a kilátástalanságra, a kiskapuk keresgélésére vagy éppen a beteg érdekében feketén alkalmazott megoldásokra kidolgozták: mi kell ahhoz, hogy Magyarországon is bevezessék a mesterséges táplálás otthoni változatát. A 90-es évek óta formálódó, de eddig sikertelenül képviselt szakmaközi állásfoglalásukat, - mely a Magyar Táplálási Társaság munkacsoportjának égisze alatt született, s amelyet minden érintett szakmai kollégium és kapcsolódó szervezet egységesen támogatott - tegnap osztották meg a sajtóval, s mint kiderült, az anyagot a szakminiszter is támogatja, s most már az államigazgatás/jogalkotás malmain múlik, mikorra valósulhat meg a koncepció.
Magyarországon a szakmai szervezetek számításai szerint évente 100-150 beteg szorul folyamatosan vagy bizonyos rendszerességgel mesterséges, infúzión keresztül történő táplálásra. A rövid bél szindrómás betegek, akiknek sérülés vagy vérkeringési zavar miatt beleik jelentős részét el kellett távolítani, illetve a Crohn-, Colitis ulcerozás betegek vagy bizonyos, hematológiai kórképekkel küszködőket, illetve kapcsolódó fejlődési rendellenességgel született gyermekeket tartósan vagy átmenetileg, esetenként egész további életükben az infúzióban beadott tápanyagok tartják életben.
Lehetne úgy, hogy a táplálás technikáját elsajátított, abból levizsgázott beteg otthon, éjjel, a neki legkényelmesebb módon „beadja" magának a tápoldatot, így nappal visszatérhet a munkahelyére, normális, teljes értékű életet élhet.
De lehetne úgy is, hogy otthonában nappal, a kezelőorvos vagy háziorvos szakfelügyelte módon, a házi szakápolási szolgálat segítségével jut a tápláláshoz, utazás, 12 órás kórházi tartózkodás nélkül.
Így zajlik ez az Egyesült Államokban és az unió legtöbb tagországában évek, évtizedek óta - mondta el Dr. Harsányi László, a SE I. sebészeti klinika docense. 2007-ben az USA-ban 40.000, Lengyelországban 400, (itt már két, mesterségesen táplált beteg szült gyermeket is!), Olaszországban 1000 beteg táplálását oldották meg így. Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Ukrajnában egyét sem. A szakirodalom szerint a házi mesterséges és tápszeres táplálást kapó betegek 35 százaléka vált teljesen, 33 százaléka részlegesen munkaképessé, mivel éjjel, otthon kapta meg az élethez szükséges anyagokat.
Ehelyett a hatályos magyar jogszabályok szerint a parenterális táplálás csak kórházi körülmények között engedélyezett, az erre szolgáló készítmények forgalmazói is csak kórházi felhasználásra kaptak engedélyt. Így a beteg hajnalban felkel, beutazik a kórházba, ott elfoglalva egy ágyat 12 órán át fekszik az infúzióval, majd hazautazik, s ez így megy akár kétnaponta, ha arra van szüksége. Még ehhez is kell egy kis szerencse, mert mint az egyik érintett elmesélte, vele gyakorta megesik, hogy csak a reggeli vizit után derül ki, mégsem tudnak neki ágyat biztosítani, menjen haza, majd értesítik. S mindezt az otthoni megoldásnál 30 százalékkal drágábban.
Dr. Darvas Katalin, a SE I. Sebészeti Klinika professzora elmondta, szerintük a megoldás első lépése egy törvénymódosítás, amely lehetővé teszi e tárgyban a képzést és továbbképzést, mely akár licence-vizsgával zárulva felhatalmazná a szakápolókat a feladat elvégzésére. Ugyanakkor az otthoni szakápolás teendőit felsoroló rendelet módosítására is szükség van, kimondva, mely intravénás kezelési módokat lehet e keretek között elvégezni és melyeket nem. Természetesen meg kell oldani a kórházból kikerülő ellátási forma finanszírozási hátterét az eszközök, tápszerek, oldatok és a tápláláshoz kapcsolódó kontroll laborvizsgálatok megrendelésének, felhasználásának, elszámolásának részleteiről.
A koncepciót támogató minisztérium képviseletében Dr. Medgyaszai Melinda elmondta: nem volt még ilyen könnyű dolga, mióta szakállamtitkár, ugyanis a hozzá érkező indítványok zömét maga a szakma szokta megbuktatni, még a tárca állásfoglalása előtt. Most azonban minden érintett szakmai kollégium, szervezet egységesen támogatja a részletesen, még a képzés menetét is tartalmazóan kidolgozott anyagot.
Mivel a parlamentnek benyújtott egészségügyi salátatörvényből az utolsó pillanatban kikerült a szakápolók kompetenciáira vonatkozó passzus, (az intravénás készítmények alkalmazásának jogosítványáról, az ahhoz kapcsolódó képzésről, vizsgarendről), így azt módosító indítványként benyújtották, s kis szerencsével mégis bekerülhet a törvénybe. Ha mégsem, akkor az egészségügyi törvénybe kell beiktatni jövőre egy módosítást, ami felhatalmazza a szakminisztert saját hatáskörben elrendelni ugyanezt - mondta az államtitkár. Eközben már megindultak a jogszabály módosítási munkák, melyek a mesterséges táplálás otthoni bevezetéséhez szükségesek, s jó volna, ha a gyártók is megindítanák a törzskönyvezési, illetve az egészségbiztosítói befogadói eljárást, így talán már 2009-ben megoldódhat a csaknem két évtizede húzódó ügy - tette hozzá.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!