Jó sírás, rossz sírás

De miért előnyös a sírás? És létezik vajon rossz sírás is? A Dél-Floridai Egyem pszichológusai, Jonathan Rottenberg, Lauren M. Bylsma, és munkatársuk Ad J. J. M. Vingerhoets (Tilburg Egyetem) a Pszichológia Tudomány Egyesületének lapjában, a Current Directions in Psychological Science decemberi számában írnak felfedezéseikről.

A pszichológusok több mint 3000 közelmúltbeli (laboratóriumon kívüli) sírási élmény beszámolóit értékelték ki, és azt találták, hogy a sírás előnyei teljes mértékben attól függtek, hogy mitől, hol és mikor történt a bizonyos sírás. A kutatók megfigyelték, hogy a válaszadók többségének hangulata a sírás után javult. Ugyanakkor, a résztvevők egyharmada nem számolt be semmilyen hangulatjavulásról, egytizedük pedig rosszabbul érezte utána magát. A felmérés azt is felfedte, hogy azok, akik szociális támogatást kaptak sírásuk közben, számoltak be a legnagyobb valószínűséggel hangulatjavulásról.

A jelenlegi kutatások nem mindig nyújtottak tiszta képet a sírás előnyeiről, részben mert gyakran úgy tűnik, hogy az eredmények a sírás vizsgálatának módjától függ. A szerzők számos kihívást említenek, amelyek megnehezítették a laboratóriumi körülmények közötti sírási viselkedés pontos vizsgálatát. A laboratóriumi körülmények között síró önkéntesek gyakran nem katartikusnak írják le tapasztalatukat és nem érzik magukat jobban tőle. Ehelyett a laboratóriumi sírástól a résztvevők gyakran rosszabbul érzik magukat; ez pedig a vizsgálat stresszes állapotai miatt lehet, például hogy videofelvétel készül róluk, vagy kutatási asszisztensek figyelik őket. Ez negatív érzelmeket kelthet (például szégyent), amely semlegesíti a gyakran a sírással összefüggő pozitív hatásokat.

Ugyanakkor ezek a laboratóriumi körülmények érdekes megfigyeléseket nyújtottak a sírás pszichológiájáról. A sírók nyugtató hatásokat mutatnak, például lassabb légzést, ám emellett számos kellemetlen stresszt és ingert is éreznek, beleértve a fokozott szívritmust és az izzadást. Az érdekes az, hogy a testi nyugtatás általában tovább tart, mint a kellemetlen ingerek. A nyugtató hatások később is előfordulhatnak és legyőzhetik a stressz reakciót, amely miatt hajlamosak az emberek később a sírás jó oldalára emlékezni.

Kutatások bebizonyították, hogy a sírás hatásai attól is függnek, hogy ki sír. Például a szorongók vagy hangulatzavarban szenvedők tapasztalják a legkevésbé a sírás pozitív hatásait. Emellett a kutatók beszámoltak arról, hogy azok, akik nem képesek felfogni érzelmi életüket (ez az alexithymia nevű állapot), még rosszabbul is érzik magukat a sírás után. A szerzők azt feltételezik, hogy ezeknek az egyéneknek az érzelmi belátási képességük hiánya meggátolja azt a fajta kognitív változást, amely szükséges ahhoz, hogy a szomorú élmény valami pozitívvá változzon.