Jön a tavasz, jönnek a kullancsok, jöhet az oltás!

Viszonylag enyhe volt a tél, és ez a szakemberek szerint azt jelenti, hogy idén is jelentős mennyiségű kullancsra számíthatnunk. Ez pedig a paraziták által terjesztett két legismertebb betegség, a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancsencephalitis, KE) és a Lyme-kóros esetek számát is befolyásolhatja. Az esetek egy részében komoly maradványtünetekkel gyógyuló kullancsencephalitis a legelterjedtebb, kullancsok által terjesztett vírusfertőzés Európában - hívták fel a figyelmet ma sajtótájékoztatón.

Az elszaporodó kullancsok ma már nemcsak az erdőben, hanem szabadtéri sportoláskor, parkokban, játszótereken, hobbikertekben is jelen vannak, egyes kutatások szerint már minden ötödik kullancscsípés városi környezetben történik - írták a tájékoztató anyagban.

„A kullancs okozta agyvelőgyulladás kiszámíthatatlan betegség, nem tudjuk, hogy mennyire jár majd súlyos következményekkel azoknál, akiket megcsípett egy fertőzött kullancs. Gyógyítására jelenleg nincsen célzott gyógyszeres terápia, az esetleges agykárosodás mértékét érdemben nem tudjuk befolyásolni. Hozzáteszem, az irodalmi adatok azt mutatják, hogy az idős, krónikus betegeknél a kullancsencephalitis lefolyása sok esetben súlyosabb is" – hívta fel a figyelmet dr. Torzsa Péter PhD családorvos, a Semmelweis Egyetem ÁOK, Családorvosi Tanszékének egyetemi docense.

A kullancsencephalitis ellen a védőoltások alkalmazása jelenti a legbiztonságosabb védekezési módot. Az oltás beadására a kullancsszezon előtt kell gondolni, hiszen a védettségnek még a paraziták tavaszi aktivitási időszaka előtt ki kell alakulnia. A betegség megelőzésének fontosságát a hazai és nemzetközi egészségügyi szervezetek is szorgalmazzák.

„Az időzítésnek kulcsszerepe van: fontos, hogy az oltási sort idejében elkezdjük, ugyanis a megfelelő immunválasz kialakulásához, azaz a védettséget jelző antitestek megjelenéséhez időre van szükség. Így a kullancsok kora tavaszi aktivizálódása előtt kialakítható a megfelelő védelem" – emlékeztetett Dr. Póta György. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke hozzátette: „Különösen figyelni kell a gyerekekre, őket is alaposan át kell vizsgálni kirándulás után."

Gyermekeknél a kullancscsípés olyan helyeken is gyakori, ahol nehéz észrevenni: a fejen, a fül mögött. A felnőtteket az esetek kétharmadában a lábukon csípi meg a parazita, a fejen szinte sohasem.

A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás első fázisának tünetei (fejfájás, fáradtság, rossz közérzet) általában a kullancscsípést követő 5-14. napon jelentkeznek.

„Ezek a tünetek azonban nemcsak a kullancsencephalitis-re jellemzőek, ezért a betegséget ebben a fázisban szinte lehetetlen felismerni. A betegek harmadánál a kullancscsípést követően azonban kialakulhat a betegség agyhártya- és agyvelőgyulladással járó második fázisa is. Tünetei a magas, 39°C fölötti láz, tarkómerevség, aluszékonyság, heves fejfájás, hányás, szédülés, eszméletvesztés" – ismertette a betegség jellegzetes tüneteit dr. Torzsa Péter.

Az általában 2 hét alatt lezajló betegség minden második esetben szövődmény nélkül gyógyul, nem ritkán azonban maradványtünetekkel is számolni kell. A nem súlyos esetekben is visszatérő fejfájás, memóriazavar, görcshajlamra utaló EEG-eltérések maradhatnak vissza. Az érintettek harmada-fele kénytelen korábbi munkahelyét feladni, fizikai-szellemi teljesítőképességének csökkenése miatt.

A hazai fertőzőbeteg-jelentő rendszerben 1998 és 2008 között összesen 703 kullancsencephalitis esetet rögzítettek, amely éves átlagban 64 megbetegedést jelent. Az esetek között jelentős a férfiak túlsúlya: őket érintette az esetek több mint kétharmada, és mindössze 32%-át regisztráltak nők körében. Örvendetes módon hazánkban az utóbbi években kedvezően alakul a kullancsencephalitis járványügyi helyzet, szakértők szerint ebben a védőoltás játssza a legfontosabb szerepet.

Magyarországon kétféle oltóanyagot forgalmaznak. Az alapimmunizálás három adag oltással történik, az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell felvenni a másodikat, majd oltóanyagtól függően újabb 5-12 hónap, vagy 9-12 hónap elteltével a harmadik részoltást. A megfelelő védettség kialakításához önmagában egy oltás nem elegendő, a teljes alapimmunizálási sort be kell adatni. A hosszútávú védettség fenntartásához az emlékeztető oltások alkalmazására is szükség van, először 3 év múlva.