Jót és rosszat is tud tenni a koleszterin

Szervezetünk minden sejtjében megtalálható nagyon fontos alkotó vegyület: a koleszterin, amely részt vesz bizonyos hormonok, az epesavak és a D-vitamin szintézisében is. Dr. Voloncs Bernadett, a Dr. Rose Magánkórház belgyógyász, kardiológus főorvosa nyilatkozott a témával kapcsolatban.

Többfajta koleszterin létezik, ahogy azt láthatjuk is a laboreredményeinkben. A laborvizsgálat során meghatározzák az összkoleszterin szintet, ezen belül annak két frakcióját: az LDL- és a HDL-koleszterinszintet.

– Az LDL-t szokták rossz koleszterinnek is nevezni, aminek az az oka, hogy ez az a frakció az összkoleszterin szintben, amely lerakódhat az erek falában plakkokat képezve, és ezáltal beszűkítheti az ereket. A HDL-koleszterin az úgynevezett jó koleszterin, ez az a frakció, amely a tisztító funkciót tölti be, vagyis az erek faláról a koleszterint a máj felé, a kiválasztás és a lebontás felé szállítja – magyarázza Dr. Voloncs Bernadett. – Ebből következik, hogy minél magasabb a HDL-koleszterin szintje, annál erőteljesebb védőhatást fejt ki az érelmeszesedés szempontjából.

A magas koleszterinszintnek nincsenek tünetei. Rutin laborvizsgálat során diagnosztizálható, de sajnos a legtöbb esetben már csak a szövődmény, az infarktus vagy stroke kapcsán derül fény a magas koleszterin szintre. Az okai részben az életmóddal vannak összefüggésben: a helytelen táplálkozás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód.

Ritkábban genetikai oka is lehet. A géndefektus hatására már fiatal korban jelentősen megemelkedik a koleszterin szint és kialakulnak a korai szövődmények. A statisztikákat tekintve 250 emberből egyet érint. Ezért is nagyon fontos mindig a családi háttér és a kórtörténetet felfedése az orvos számára. A beteg szempontjából pedig fontos, hogyha a családban halmozottan előfordult stroke vagy szívinfarktus, akkor a koleszterinszint ellenőrzés már fiatal korban is javasolt.

A célérték, tehát az a koleszterinszint, ami felett az orvosnak már gyógyszeres kezelést kell alkalmaznia, nagyon sok mindentől függ: az életkortól, a társbetegségektől, a korábban lezajlott infarktustól, stroke-tól is.

– Mindig azt szoktam mondani a betegeknek, hogy nem a laboreredményben látott koleszterinszintet kezeljük, - a feltűntetett célérték az alacsony szív-érrendszeri rizikójú betegekre vonatkozik - hanem az adott beteg szív-érrendszeri rizikó állapotának megfelelő célérték elérése kell törekedni. Egy alacsony, közepes, magas és igen magas kockázatú beteg célértékei egészen mások. Ezek az európai és amerikai ajánlások alapján néhány évente változhatnak is – mondja a kardiológus, belgyógyász főorvos. – Ma már a lezajlott infarktus, stroke után olyan alacsony koleszterinszint a cél, amelyet az életmódváltással önmagában biztosan nem tudunk elérni. Ilyen esetekben, de az elsődleges megelőzésben is jelentős szerepe van a gyógyszeres kezelésnek az életmódváltás mellett.

A magas koleszterinszint, ezen belül is a magas LDL-koleszterinszint esetén, az emelkedett triglicerid szinttel együtt – amelyeket vérzsíroknak nevezünk –, az érfalban megindulhat a lipidek lerakódása, a plakk-képződés. Ez a véráramlást idővel egy-egy érszakaszon limitálhatja, így hozzájárul az adott szerv rossz vérellátásához. Akut esetben az ér teljes elzáródását is okozhatja: ha a szívet érinti, szívinfarktust, ha az agyat, akkor stroke-ot okozhat. Ezért nagyon fontos a koleszterinszint ismerete, hiszen az LDL-koleszterin több rizikótényező mellett az egyik legfontosabb kockázati tényezője a szív-érrendszeri halálozásnak, amely vezető halálok, a daganatos betegségek mellett ma Magyarországon.

Az LDL-koleszterinszint normál szintre csökkentésének vagy normál szinten tartásának egyik legfontosabb tényezője az életmódváltás. A fizikai aktivitás része a kezelésnek, a heti ajánlás minimum 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás végzése, amely már egy tempós sétával is teljesíthető. A dohányzás, illetve a dohánytermékek minden formájának használata kerülendő. Fontos a vérnyomás kezelése, illetve ha esetleg kialakult, akkor a cukorbetegség kezelése is.

Előfordulhat, hogy az életmódváltás már nem elegendő. Ilyenkor az orvos úgy dönt, hogy gyógyszeres kezelésre van szükség ahhoz, hogy az LDL-koleszterinszint a célértékre csökkenjen, s ezzel a szív-érrendszeri halálozás kockázatát jelentősen csökkentsük. A kezelés első lépése ma a sztatin terápia. Ezen hatóanyagot tartalmazó gyógyszer gátolja a koleszterinképződését a májban. Ezek a gyógyszerek nagyon hatékonyak, akár ötven százalékkal is csökkenthetik a kiindulási LDL-koleszterin értéket – magyarázza a Dr. Rose Magánkórház főorvosa.

Az igen magas kockázatú betegeknél a célérték jóval alacsonyabb, így szükség lehet kombinált kezelésre: a sztatinokon kívül a táplálékkal bevitt koleszterin felszívódását gátló gyógyszereket is alkalmaznak. Ezek támogatottan csak orvosi indikációval másodlagos megelőzésben, tehát már lezajlott stroke, infarktus után adhatók. A magas szív-érrendszeri kockázatú betegek esetén, illetve akár a genetikailag jelentősen emelkedett koleszterinszint esetén is, amennyiben a kombinált terápiával nem érik el a célértéket, lehetőség van injekció formájában történő kezelésre is. Magyarországon is elérhető ez a terápia, amelyet hathavonta egy bőr alá adott injekció formájában kell alkalmazni. A kombinált gyógyszeres kezeléshez képest plusz 50 százalékos koleszterinszint-csökkentés érhető el vele. Az LDL koleszterinszint adott beteghez igazított célértékét elérve hosszú távon csökkenthető a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata, azok szövődményeinek kialakulása és a halálozás.