Az áprilisban fertőződöttek közül 62 egészségügyi dolgozó volt.
Az összesített adatok alapján a 450 fertőzött közül 133-an haltak meg és 95 egészségügyi dolgozó kapta el a kórt. A betegek zöme férfi – körülbelül dupla annyi férfi fertőződött meg, mint nő -, főleg a 40-70 éves korosztályból. Valamennyi fertőzés a Közel-Keletről indult, illetve olyan beteg adta át a betegséget, aki a Közel-Keleten fertőződött meg. Igaz ez azokra az esetekre is, amelyeket Európában regisztráltak.
Az ECDC jelentése szerint a következő országokban regisztráltak MERS-fertőzést:
Szaúd-Arábia: 368 eset / 107 halálos áldozat
Egyesült Arab Emirátus: 49 eset / 9 halálos áldozat
Katar: 7 eset / 4 halálos áldozat
Jordánia: 5 eset / 3 halálos áldozat
Omán: 2 eset / 2 halálos áldozat
Kuvait: 3 eset / 1 halálos áldozat
Egyiptom: 1 eset / 0 halálos áldozat
Egyesült Királyság: 4 eset / 3 halálos áldozat
Németország: 2 eset / 1 halálos áldozat
Franciaország: 2 eset / 1 halálos áldozat
Olaszország: 1 eset / 0 halálos áldozat
Tunézia: 3 eset / 1 halálos áldozat
Malajzia: 1 eset / 1 halálos áldozat
Fülöp-szigetek: 1 eset / 0 halálos áldozat
Görögország: 1 eset / 0 halálos áldozat
Az eddigi adatok alapján a járványügyi szakemberek egyelőre nem tudják pontosan megmondani, hogy mi lehet a fertőzés forrása, illetve hogyan történik a fertőzés. A tapasztalatok alapján annyi azonban már valószínű, hogy a dromedárok, azaz az egypúpú tevék a vírus fontos gazdatestei lehetnek, ugyanis az elsődleges esetek közül sok közvetlen vagy közvetett kapcsolatba került tevékkel.
A járványügyi központ jelentése szerint a másodlagos eseteknél, tehát azoknál, akik nem közvetlenül, hanem valakitől kapták el a fertőzést, csak enyhe tünetek jelentkeztek, illetve tünetmentesek voltak.
A fertőzés terjedése miatt az Egészségügyi Világszervezet elkészített és javasol egy nemzetközi eset-kontroll vizsgálatot. Ennek eredményétől várják, hogy meghatározza a fertőzés pontos forrását és azokat a kockázati tényezőket, amelyek előidézik az elsődleges megbetegedéseket.