Kapjanak-e védőoltást az autoimmun betegek?

Az influenza járvány Európa nyugati részén már tombol és egyre közelít felénk. Terjedésének megfékezésében fontos szerepe van az influenza elleni védőoltásnak. Bizonyos betegségek esetén azonban érdemes kezelőorvosunkkal is egyeztetni alkalmazásáról.

Komoly szövődmények

Az influenzavírus biztosan őrzi vezető helyét a legtöbb megbetegedést okozó világméretű járványok képzeletbeli ranglistáján. Az influenzavírus egyedülálló képessége, hogy egy hónap alatt akár a világ népességének 30%-át képes megfertőzni – figyelmeztet prof. Balázs Csaba immunológus, endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. Ennek egyik oka, hogy cseppfertőzéssel emberről emberre könnyen terjed. Másrészt az influenza A-vírus antigén szerkezete állandóan változik, és a változás mértékével arányosan nő a fertőzőképesség. Így rendszeres helyi-szezonális járványok, vagy kb. 20-40 évente akár minden kontinensre kiterjedő érintő pandémiák alakulhatnak ki. Bár az influenzafertőzés közvetlen mortalitása alacsony, 0,1-2% közötti, világméretű járvány kitörése esetén egy év alatt mintegy 135 millió ember halálát okozhatja.

Az influenza elleni védekezésben megkülönböztetünk specifikus, és nem specifikus eszközöket. A nem specifikus védekezés a fontos higiénés rendszabályokat foglalja magában: a közösségekben, közlekedésben szájkendő viselését, a gyakori kézmosást, a nagyobb összejövetelektől való tartózkodást jelenti. Ne együnk közlekedési járműveken! A megfelelő mennyiség vitaminpótlás, nyomelem pótlás aspecifikus módon stimulálja az immunrendszerünket.

A specifikus védekezés alapja a védőoltás. A (WHO) általában ezt javasolja mindenkinek megelőzés céljából.
Kik kapják elsősorban:
- 65 évnél idősebbek
- vese-, máj-, szív- és daganatos betegek
- asztmában, mozgásszervi, vagy vérképző szervi betegségben szenvedők
- endokrin betegek közül a cukorbetegek

(Kik kaphatják a térítésmentes oltást?)

A fentiek alapján érthető tehát, hogy autoimmun eredetű betegség esetén az oltás megfontolandó, mivel hatására az alapbetegség fellángolhat – magyarázza prof. Balázs Csaba. Mivel az autoimun betegségek gyakran társulhatnak (autoimmun bél-, vese- idegrendszeri-, bőr betegségekkel), ezért ezek kiújulásának is nagyobb a kockázata. Az oltásnak ezért mindig egyéni megítélésen kell alapulnia. Pajzsmirigybetegség esetén, amennyiben a betegeknek korábban műtétük volt akár jó, akár rosszindulatú pajzsmirigy daganat miatt, akkor az oltás indokolt! A terhes pajzsmirigybetegeknek azonban az oltás további kockázatot jelenthet.