• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Karzsibbadás: mozgásszervi és kardiológiai oka is lehet

Egészségmagazin 2020.06.29 Forrás: Kardioközpont
Karzsibbadás: mozgásszervi és kardiológiai oka is lehet

A kivizsgálást érdemlő tünetek egyike lehet a karzsibbadás és/vagy fájdalom, főként, ha a bal karban kifejezettebb az érzés.

A karunk különböző okok miatt zsibbadhat, fájhat, leggyakrabban a nyaki gerinc problémái okozzák ezt a tipikus tünetet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, mikor érdemes karzsibbadás miatt kardiológiai kivizsgáláson részt venni.

Mozgásszervi okok és idegkárosodás miatt is zsibbadhat

A zsibbadás gyakori panasz és jelenléte több betegségre is utalhat, ezért nagyon fontos, hogy a lehető legpontosabban meg tudjuk határozni a fádalom jellegét, hiszen ez fontos támpont a diagnózishoz. A banális okoktól (például elalvástól) eltekintve a zsibbadást nem szabad félvállról venni, mert akár súlyos betegségeket is előre jelezhet, ezért érdemes mielőbb kideríteni az okát. 

- Gyakori, hogy rossz testtartás miatt a testrész elgémberedik és zsibbadni kezd a kar, akár tartósan is.

- Nem ritka, hogy mozgásszervi oka van a kar zsibbadásának. A nyaki gerinc szakaszon 7 csigolya gondoskodik a fej akadálytalan mozgásáról és a súly viseléséről. A gerinccsigolyák között porckorongok vannak, és sűrű ideghálózat fut a vállra, karra is, a csigolyák védelmében. Ez az oka annak, hogy ha a nyaki gerinccsigolyák tájéka fájdalmas, akkor az a vállba, a hátba és a karokba is kisugározhat.

- A zsibbadás idegkárosodásra is utalhat, akár a lábban, akár a karban jelentkezik. Ennek hátterében állhat többek közt alkoholizmus, pajzsmirigy rendellenesség, májkárosodás, cukorbetegség vagy vitaminhiány. 

Karzsibbadás esetén is fontos lehet a kardiológiai kivizsgálás

Mivel a népesség fele hal meg szív- és érrendszeri betegségekben, ezért nagy figyelmet fordítani a betegségek megelőzésére és hatékony kezelésére. Különösen azért fontos a bizonyos időközönkénti kardiológiai kivizsgálás, mert a szívbetegségek zöme krónikusan, lassú folyamatként alakul ki, tehát időben felfedezve könnyebben kezelhetők.

- A kivizsgálást érdemlő tünetek egyike lehet a karzsibbadás és/vagy fájdalom, főként, ha a bal karban kifejezettebb az érzés. Ilyen esetben mindenképpen ajánlott kardiológushoz fordulni, hiszen számos szív-érrendszeri betegség meghúzódhat a probléma mögött. Lehetséges például, hogy érszűkület, szívritmuszavar, szívelégtelenség, szívmegnagyobbodás, ingerületvezetési zavar, vagy éppen szívbillentyű probléma miatt érez a beteg zsibbadást a karjában. Ugyanakkor tudni kell, hogy ha erős mellkasi fájdalom mellett zsibbad a bal kar, akkor a koszorúérgörcs és a szívinfarktus gyanúja is felmerülhet. A nyugalomban fél óránál tovább tartó szorító fájdalom kifejezetten fenyegető jel, ilyen esetben hívjunk mentőt – hívja fel a figyelmet dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

Az anamnézis mellett eszközös vizsgálatok is kellenek

Ha egy beteg karzsibbadás miatt érkezik kivizsgálásra, nagyon alapos anamnézis felvétellel kell kezdenünk, hiszen tudnunk kell, volt-e a családban már szív- és érbetegség, milyen egyéb tünetek jelentkeznek, milyen más betegségek vannak jelen a páciensnél. Amennyiben a mozgásszervi és egyéb okok kizárhatók, a nagylabor vizsgálat, a nyugalmi EKG, a szívultrahang segíthet az okok feltárásában. Elképzelhető, hogy hasznos lehet a páciensnek, ha az arteriográfia segítségével feltérképezzük az erei állapotát, illetve szükséges lehet, hogy megtudjuk, hogyan reagál a terhelésre - erre szolgál a terheléses EKG -, vagy hogyan alakul egy napon keresztül a vérnyomása – ezt tudjuk monitorozni az ABPM-mel, vagyis a 24 órás vérnyomásméréssel – ismerteti dr. Vaskó. - A vizsgálatok eredményeire épülő diagnózis után megkezdődhet a kezelés, ami akár olyan végzetes betegségeket is megelőzhet, mint a szívinfarktus, a hirtelen szívhalál, a stroke vagy a szívelégtelenség.