A felbontott májasok némelyike idegen, meghatározhatatlan szagú, más része erősen füst illatú volt.
A Dömölki Livia vezette tesztelő csapat a húskészítmények bírálata során az érzékszervi tulajdonságokat, azok erősségét vizsgálta, bírálta, végül minősítette. A teljes körű pontozásos érzékszervi bírálatot végző tesztelők fele olyan, az érzékszervi vizsgálatra alapvetően alkalmas szakértő volt, aki a húskészítményekkel szemben támasztott, a hatályos előírásokban rögzített követelményekkel tisztában van, valamint a terméktulajdonságok felismerésében és azonosításában kellő képzettséggel és gyakorlattal rendelkezik.
Így vizsgáltunk mi
A kenőmájasok vizsgálata során, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Ágazati Szabályzat szerint, a minta nem lehet kevesebb, mint egy önálló termékegység, esetünkben egy egész rúd. A készítményeket, tekintve, hogy hidegen fogyasztjuk őket, szobahőmérsékleten vizsgáltuk. A minták bírálata között néhány perces szünetet tartottunk, semlegesítésre pedig vizet, almát, kiflit fogyasztottunk.
Először a külső megjelenést, a termék csomagolását és a kenőmájasok külső megjelenését vizsgáltuk. A csomagolt termék nem lehet sérült, gyűrődött, ráncos, szennyezett, és a zsírkiválás sem megengedett. A folyadék és zselékiválás mértéke pedig, a nettó tömeg 2%-a lehet. Ami a külcsínt illeti, a májasok jó vizsgáztak. Ruhájuk gusztusos volt, a rúd alakú májasok kötésvége feszesnek, jól záródónak bizonyult.
Szép külső, szörnyű szagok?
A csomagolóanyagtól megszabadított kenőmájasok szagvizsgálata már nem hozott ilyen pompás eredményt. A műanyag fóliába csomagolt húskészítmények némi szellőztetés után kerültek elénk, és általában igen kellemetlen illatot árasztottak. A felbontott májasok némelyike idegen, meghatározhatatlan szagú, más része erősen füst illatú volt. Sajnos olyan minta is akadt, amelyik erősen savanyú szagával tette próbára a bíráló bizottság tagjainak érzékszerveit, és olyannal is találkoztunk, amelyiknek egyértelműen bőrke szaga volt.
Az egyik mintáról pedig nem túlzás álltani, hogy büdös volt, hírből sem ismerte az étvágygerjesztő illat fogalmát.
Ami a kenőmájasok állagát, pontosabban annak egyenletességét illeti, általában nem volt baj, csupán néhány minta volt darabos, zsíros vagy savanyú.
Miből is készül a kenőmájas?
A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a kenőmájas világos, szürkésbarna, homogén szerkezetű, jól kenhető húskészítmény, amit legalább 30 mm átmérőjű, természetes vagy mesterséges burkolatba töltve forgalmaznak, a hőkezelését pedig, főzéssel végzik. A késztermékben a máj aránya legalább 25 százalék. Ízének jellegét elsősorban a bors és vöröshagyma adja. A kenőmájas kiindulási anyagai: a sertéshús, a sertésfejhús, a sertés-véreshús, az ehető belsőségek, és a gyártási szalonna. Májas megnevezést, pedig csak akkor kaphat egy termék, ha a felhasznált máj aránya legalább 12 százalék.
A szabály ellenére, találtunk egy olyan májast, amelyiken a gyártó nem tartotta szükségesnek feltüntetni a máj arányát. De menjünk tovább, lássuk, mi minden van még a kenőmájasokban?
A gyártási vagy ipari szalonna, sertésbőrke, sertéshús mellett, van benne például sertéslép. Vagyis kissé lépre vagyunk csalva. Bizony. Abban a hitben, hogy sertésmájat eszünk, valójában egy másik belsőséget, lépet is etetnek velünk. A sertés kenőmájasok valódi összetételére már csak azért is érdemes felhívni a figyelmet, mert sokan, akik sertéshúst egyáltalán nem esznek, a májasokat szívesen fogyasztják.
A következő kellemetlen meglepetést a baromfimájasok összetevői okozták. Kezdjük mindjárt a sertésbőrkével, folytassuk a sertéshússal és a sertésszalonnával. Ráadásul tekintélyes mennyiségben lehetnek jelen, amit onnan lehet tudni, hogy százalékos arányban nem szerepelnek ugyan, de az összetevők sorrendjében előkelő helyen állnak a felsorolásban. (A teszt eredménye a Magazin hírlapárusoknál kapható, januári számában.)