• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kérdezz - felelek az állatklónozásról

Egészségmagazin Forrás: Weborvos

A klón egy sejt vagy egy élőlény genetikailag teljesen azonos másolata.

Mi az a „klón"?
A klón egy sejt vagy egy élőlény genetikailag teljesen azonos másolata. Léteznek természetes klónok pl. az osztódással szaporodó alacsonyabb szerveződési szinten álló baktériumok, egysejtű növények, gombák sejtjei egymás klónjai, de klónoknak tekinthetők az egypetéjű ikrek is.

Mit jelent a „klónozás"?

A klónozás alapvetően egy reprodukciós technológia, melynek során egy egyedből kinyert genetikai örökítő-anyag felhasználásával, az eredeti egyeddel teljesen azonos új egyedet állítanak elő. A klónozás nem jár az eredeti genetikai örökítő anyag (DNS) semmilyen megváltoztatásával, nem juttatnak be pl. idegen gént, így nem tekinthető genetikai módosításnak. A klónozással létrehozott élőlények nem „GM" állatok.

Hogyan klónoznak?

A legismertebb klónozási technika a szomatikus (testi) sejtek magjának átvitelén (Somatic Cell Nuclear Transfer, SCNT) alapuló eljárás. Ilyenkor a klónozni kívánt élőlényből (donor) kinyert felnőtt testi sejt (pl. emlő-hámsejt) magját beinjektálják egy olyan meg nem termékenyített petesejtbe, melynek magját korábban eltávolították. Ezt követően elektromos stimulálással osztódásra bírják a létrehozott új sejtet, és az így létrejött embrióklónt - in vitro tenyésztés után - beültetik egy nősténybe, amelynek méhében fejlődik ellésig. A megszülető élőlény minden sejtmag-DNS-e, így minden öröklött tulajdonsága azonos az eredeti testi sejt donorjáéval. SCNT módszer alkalmazásával született Dolly (1996-2003), az első nemzetközi visszhangot kapott klónozott birka is.

Milyen állatokat klónoztak eddig?

Az ír élelmiszer-biztonsági hatóság (FSAI) 2009-ben megjelent tájékoztatója szerint 1963 óta foglalkoznak különböző állatok pl. ponty, juh, szarvasmarha, egér, sertés, kecske, macska, nyúl, egér, patkány, ló, öszvér, szarvas, bivaly, kutya, farkas, vadászgörény, teve klónjainak létrehozásával.

Fogyaszthatóak-e a klónozott állatok?

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA – European Food Safety Authority) tudományos értékelése szerint élelmiszer-biztonsági szempontból nincs arra utaló jel, hogy különbség lenne az egészséges klónok és azok utódainak húsa és teje, valamint a hagyományosan tenyésztett, egészséges állatokból származó hús és tej között. Hasonló következtetésre jutott az USA Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA – Food and Drug Administration) 2008-ban az állatklónozásról készített kockázatelemzésében. A két szervezet csak szarvasmarhára és sertésre, illetve ezen kívül az FDA még kecskére tudott kockázatbecslést végezni, mivel az egyéb fajok klónozásáról kevés információ áll rendelkezésre.

Kaphatóak-e a kereskedelmi forgalomban klónozott állatoktól vagy azok utódaiból származó termékek?

A klónozás technikai fejlődésével párhuzamosan egyre nő a lehetősége/valószínűsége annak, hogy klónozott háziállatoktól származó élelmiszer kerülhet kereskedelmi forgalomba. Jelenleg az Európai Unióban kidolgozás alatt állnak a klónozott állatok és utódjaiból származó termékek forgalomba hozatalát jogilag szabályozó rendelkezések. A jelenlegi álláspont szerint magának a klónozott állatnak a húsa és teje nem kerülhet majd forgalomba, de hagyományosan továbbtenyésztett utódaira ez a tiltás valószínűleg nem fog vonatkozni.

Melyek a klónozás előnyei?

A klónok – főleg a géntechnológiával kombinált klónozással létrehozott GM állatok – értékesek az orvostudomány, a genetika, a gyógyszerkutatás és az állattenyésztés számára. Szerepe van a kutatásban, a biológiai folyamatok megértésében, a különleges egyedi sajátságokkal rendelkező állatok megtartásában (pl. versenylovak), a veszélyeztetett állatfajok- és fajták megmentésében és elszaporításában, illetve a kiváló tulajdonságokkal (magas tejhozam, jó takarmányhasznosítás, jobb gyapjúminőség stb.) rendelkező tenyészállatok elszaporításában.

Melyek a klónozás hátrányai?

Számos technikai probléma merül fel a klónozás (és a genetikai módosítás) során. Jelenleg alacsony a módszer hatékonysága, és költséges maga az eljárás. Felmerültek állatjóléti és állategészségügyi, etikai problémák is. Az állati klónok esetén magasabb a halálozási arány, valamint a fejlődési rendellenességekkel született állatok száma, mint a hagyományosan tenyésztett állatoknál. A hatósági ellenőrzést és nyomonkövetést pedig az nehezíti, hogy nincs semmilyen kimutatható különbség a klónok és a hagyományos tenyésztéssel létrejött állatok között.

Mi a lakosság véleménye a klónozásról?

Az Európai Unió felkérésére 2008-ban végzett felmérés (Eurobarometer) alapján az európai emberekből a klónozott állatokból készült élelmiszerek kérdése általában negatív érzelmeket vált ki. Etikai okokból a megkérdezettek 61%-a helytelennek tartja a klónozást, és 58%-uk az élelmiszer előállítása céljából végzett klónozást nem tartja elfogadhatónak. Tíz uniós állampolgárból nyolc szerint ezekre a termékekre speciális jelölési szabályokat kellene alkalmazni.

A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal honlapján www.mebih.hu megjelent „Szavazás" nem reprezentatív eredménye alapján a honlap-látogatók 80%-a nem fogyasztana klónozott állatból származó húst, tejet részben élelmiszerbiztonsági, részben erkölcsi aggályok miatt.