Készüljünk fel előre az utazással járó stresszhelyzetekre

Akár heves szívdobogással, mellkasi szorítással, izzadással, szédüléssel is járhat egy hirtelen kialakuló, nem várt stresszhelyzet. Az emberek olyankor gyakran válnak idegessé, amikor borul a megszokott programjuk, vagy úgy érzik, akadályoztatva vannak valamiben, főként, ha a szabad mozgásuknak szab gátat egy váratlan helyzet. Tipikusan ilyenek a hosszú várakozással járó szituációk, ahol nincs lehetőség a gyors továbblépésre, minimális a mozgástér, ezért a feszültség egyre növekszik. Ezekre az esetekre érdemes előre felkészülni, hiszen nem az a kérdés, hogy történnek-e ilyenek, hanem az, hogy mikor, és ezeket hogyan tudjuk nyugodtan kezelni - adott tanácsokat az egyetermi portálon Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.

„A stresszkezelésnek többféle eszköze is létezik” – mondja dr. Purebl György. Az igazgató hozzáteszi: vannak észrevétlenül is alkalmazható technikák, melyek segítségével oldható a feszültég, és ezáltal a fókusz is máshová kerül. A legismertebb módszer a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét gyakorlása, amelyben az adott pillanatra koncentrálunk. Csukjuk be a szemünket, lélegezzünk mélyeket, fogadjuk el a pillanatnyi helyzetünket, hiszen a liftből, a repülőgépből, vagy metróból, ami nem indul el, úgysem tudunk kiszállni, így a legegyszerűbb, ha megpróbálunk türelmesek lenni. Ilyenkor érdemes újraértékelni a szituációt, amelybe kerültünk. Ha már úgyis várakoznunk kell, használjuk ki az időt, bonyolítsunk le egy telefonhívást, válaszoljunk az e-mailekre, olvassuk tovább a könyvünket, vagy oldjunk meg egy régen halogatott feladatot, amit ott helyben is meg tudunk csinálni.

A klausztrofóbiával küzdők helyzete összetettebb. Itt már nemcsak frusztrációról, hanem irracionális félelemről, pánikreakciókról is szó lehet. Az ilyen esetekben terápiás segítségre van szükség, melyek során a fóbiák kezelésekor a beteg fokozatosan szembesül a félelmetes helyzetekkel – akár virtuális valóság segítségével is – emeli ki a szakember.

A relaxáció is hatékony segítség lehet. „Egyszerű technikákat is érdemes kipróbálni, például a légzésszabályozást másodpercmutatós óra vagy telefon segítségével: belégzés során lassan elszámolunk háromig, majd kilégzés során is háromig, majd egy másodperc szünet – mindezt meghatározott ütemre, másodpercenként” – javasolja dr. Purebl György. Ezzel szabályozni tudjuk a légzésünket, és ezen keresztül idegrendszerünk aktiváltsági szintjét, magunkra figyelünk, az érzéseinkre, gondolatainkra és néhány perc alatt érezhetően csökken a feszültség, nyugtató a hatás – teszi hozzá. Ezeken kívül hallgassunk relaxációs hanganyagokat, zenéket, meditációs podcasteket. Emellett a test ellazítása is hatékony módszer lehet, amit ülve is végezhetünk. Feszítsük meg majd lazítsuk el a talpat, combokat, karokat. Az izomfeszültség tudatos elengedése ugyanis fizikai megkönnyebbülést eredményez. A Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológiai Tanszékének szakemberei mindenki számára elérhető mindfulness hanganyagokkal, a Magatartástudományi Intézet pedig rövid relaxációs hanganyagokkal nyújt gyakorlati segítséget.

A kisgyerekes szülők számára a helyzet különösen nagy kihívást jelenthet. Ilyenkor nemcsak önmagunkat, hanem gyermekünket is le kell nyugtatni, azonban tudatos felkészüléssel ez a helyzet is könnyebb lehet. Ha tudjuk, hogy esetleg várakozni kell, készüljünk játékokkal, közös feladatokkal, és próbáljunk meg minőségi időt tölteni a gyermekünkkel. Ez nemcsak eltereli a figyelmet a várakozásról, de örömteli élményt is adhat – javasolja a szakember.

Dr. Purebl György szerint a legfontosabb az, hogy legyen technikánk ezekre a helyzetekre. Ismerjük fel időben a korai jeleket – például a testi feszültséget vagy a negatív gondolatokat – és ne akkor kezdjük a nyugtató technikák megismerését, amikor már túl késő.