Kiderült, mi okozza a hőhullámokat!

A hőhullámokról, amelyeket a legtöbb nő tapasztal a menopauza során, nemrégiben bebizonyosodott, hogy egy bizonyos agyi terület a felelős a kialakulásukért. Dr. Demjén László, az Oxygen Medical nőgyógyásza, a Magyar Menopauza Társaság tagja a kellemetlen jelenség hátterét világítja meg.

Idegsejtek lehetnek a felelősek
Ahogyan nemrégiben a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban megjelent, az UA College of Medicine kutatói közelebb jutottak a hőhullámok és az izzadás mechanizmusának megismeréséhez. A tudósok beazonosítottak egy KNDy nevű idegsejt csoportot a hipotalamuszban, amely valószínűleg kontrollálja a hőhullámok kialakulását, valamint kapcsolatot teremt az idegrendszer és a hormonális jelek közt.

A kísérletek során a kutatók mesterséges menopauzát hoztak létre patkányokban az ösztrogén hormon kivonásával. Kiderült, hogy azoknál a patkányoknál, amelyeknél a KDNy neuronok inaktiválódtak, alacsonyabb volt a testhőmérséklet. Ebből arra következtettek, hogy ezek kontrollálhatják a vazodilatáció nevű folyamatot, vagyis tágítják az ereket, hogy több vér folyhasson át rajtuk. A KDNy neuronok ugyanis a keringő ösztrogénre reagálnak.

Ha ez utóbbi szintje lecsökken – ahogy a klimax alatt történik – a neuronok „megzavarodnak", egyre nagyobbra nőnek és egyre több ingerületátvivő anyagot gyártanak. Mivel pedig kapcsolatban vannak az agy hőtermelő központjával, megnövekedett aktivitásuk téves üzenetet közvetít: „nagyon meleg van". Így tehát beindul a vazodilatáció, vagyis a hőleadás – elkezdünk izzadni, hőhullámok jelentkeznek.

A tudósok szerint ez a felismerés lehet az első lépés a megfelelő, célzott terápia kialakításában, amely esetleg túlmutat a már bevált ösztrogén-pótláson.

Szinte minden nő megéli
- A hőhullámok során az erősebb véráramlás miatt a bőr láthatóan kipirosodik, így kísérli meg leadni a hőt. Ugyanez a célja az izzadásnak is. Korábbi felmérések szerint ezt a tünetet a nők közel 90 százaléka megtapasztalja, elsősorban hőhullámokat, másodsorban éjszakai verítékezés formájában. Sokaknál több, mint három évig fennállnak a kellemetlenségek, sőt meglepő módon, akár az utolsó menstruációt követő 10 évben végig jelen vannak – ismerteti Dr. Demjén László. – Van néhány ismert kockázatnövelő tényező is, mint az előzetes méheltávolítás, a dohányzás, a jelentősebb alkoholfogyasztás, a tartós stressz, a depresszióra való hajlam és a korán elmaradó menstruáció.

Megoldás: életmód és szükség esetén hormonpótlás
- A megoldás első lépése mindenképpen a szakorvosi konzultáció. Mielőtt szóba kerülne a hormonpótlás, érdemes megreformálni az életmódot, ami enyhébb esetekben csökkentheti a tüneteket – hangsúlyozza Dr. Demjén László. A rendszeres testmozgás, a hűvösben alvás, gyakori szellőztetés, a fűszeres ételek, a kávé, az alkohol, a dohányzás kerülése, és a stressz kezelése sokat segíthet.

Ezeken felül át kell gondolni a hormonpótlás lehetőségét. A döntés előtt a páciensnek mindenképpen szükséges részt vennie egy szakorvosi vizsgálaton, EKG-n, vérvételen, testsúly- és csontsűrűség mérésen, ultrahang vizsgálaton, illetve ha indokolt, más vizsgálatokon is. Az érintettnek és a szakorvosnak együtt kell meghoznia a döntést. A cél a legkisebb, még hatékony adag előírása, amelyet rendszeres orvosi kontroll mellett lehet biztonságosan alkalmazni.