• nátha
    • A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

      A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

    • Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

      Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

Kihagy a szívem - ez is okozhatja

Egészségmagazin 2019.09.04 Forrás: Kardioközpont
Kihagy a szívem - ez is okozhatja

Sokszor természetes jelenségről van szó, hiszen a szívverésünk mozgás, alkohol vagy izgalom miatt is megváltozhat.

A soron kívüli szívverés a normális szívösszehúzódások mellett megjelenő szívverés, amely után sokan úgy érzik, egy-egy ütemet ki is hagy a szívük. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a jelenségre és annak kivizsgálására hívta fel a figyelmet.

Mi történik, ha „kihagy a szív”?

Számos páciens azzal fordul hozzánk, hogy úgy érzi, rendetlenkedik a szíve, erős bedobbanásokat, majd úgymond szívverés kihagyást érzékel. Sokan szívritmuszavartól tartanak, holott sokszor természetes jelenségről van szó, hiszen a szívverésünk mozgás, alkohol vagy valamiféle serkentőszer hatására, izgalom miatt is megváltozhat, a gyors szívverés és a szívritmuszavar két külön fogalom - magyarázza a szakember – Amire az úgynevezett kihagyás utalhat, az többnyire az extraszisztolé, vagyis a soron kívüli szívverés, amelyet pitvari extraszisztolé esetén sok esetben igen rövid szívmegállás követ, ezt lehet kimaradó dobbanásként, esetleg mellkasi fájdalomként érzékelni. Az is előfordulhat, hogy az soron kívüli szívverés utáni első dobbanás túl gyenge ahhoz, hogy elég vért juttasson a szívbe, így ezt kimaradásnak érzékeljük, az utána következőt pedig túl erős dobbanásnak. 

Lassulhat és gyorsulhat is a szívverés

A bradycardiának nevezett lelassult szívverés sokáig nem okoz feltűnő tüneteket, de egy idő után ennek is jele lehet a kimaradó dobbanás, esetleg a gyengeség, a romló teljesítmény. Ha ilyesmit tapasztalunk, vagy a családban már előfordult szívbetegség, érdemes bejelentkezni egy kardiológiai kivizsgálásra, ugyanis ha a lassú szív nem képes elegendő vért pumpálni, az hosszú távon betegségekhez vezethet.

A tachycardia, vagyis a felgyorsult szívverés sokszor gyors, szabálytalan szívveréssel, szédüléssel, mellkasi fájdalommal, gyengeséggel, szorongással hívja fel magára a figyelmet. Mivel ezek markánsabb tünetek, mint a bradycardiánál, az érintettek gyorsabban is fordulnak miattuk orvoshoz, ami kifejezetten hasznos, hiszen ha bebizonyosodik a tachycardia, még tovább kell pontosítani a diagnózist, amelyhez a kivizsgáláson túl eszközös vizsgálatok is szükségesek lehetnek. 

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

A ki-kimaradó szívverés, a „rendetlenkedés” olyan panasz, amelyet alaposan körül kell járni, nem szabad pusztán a stressznek betudni a jelenséget. Az extraszisztolé és a feltételezett szívritmuszavarok kivizsgálása során elsődlegesen meg kell ismernünk a tüneteket, és el kell végezni az alapvető fizikális vizsgálatokat – ismerteti a doktornő. - Így hozzájuthatunk azokhoz az elsődleges információkhoz, amelyek ismeretében elrendelhetjük a további műszeres vizsgálatokat. Mi jöhet szóba?

-          Nyugalmi EKG: Szívritmuszavar kivizsgálásában döntő lépés a 12 elvezetéses nyugalmi EKG. Ezzel képet kapunk a szív ingerületvezetéséről, a szív összehúzódását kiváltó elektromos ingerület keletkezéséről és annak vezetéséről.

-          24 órás Holter EKG: Előfordulhat, hogy a szívritmuszavar kivizsgálásakor sem a nyugalmi EKG, sem a fizikális vizsgálat, sem a szívultrahang nem mutat ki semmi eltérést. Ilyenkor 24 órás EKG vizsgálattal lehet olyan ritmuszavarokat felfedezni, amelyek ritkábban fordulnak elő, esetleg éjszaka jellemzőek, vagy éppen bizonyos aktivitás során jelentkeznek.

-          Szívultrahang: Az esetleges billentyűhibákat, illetve a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okokat lehet ezzel a vizsgálattal kimutatni.

-          Labor- és további vizsgálatok: A ritmuszavar megjelenését számos olyan szervi probléma is okozhatja, amelyek jelenlétéről a laborvizsgálatok árulkodhatnak, illetve szükség lehet akár nyaki-, vagy hasi ultrahangra, más képalkotó vizsgálatokra, 24 órás vérnyomásmérésre, endokrinológiai-, tüdőgyógyászati-, hematológiai konzíliumra.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink